I. FELVONÁS 

1. szín 

Egy társulat érkezik a színházba. Megkezdik az előadás előkészületeit. Szétrámolják a jelmezeket, a kellékeket, folyik a szereptanulás, a kosztümpróba, a díszletezés; mindez a közismert Mendelssohn-muzsikára. Mire véget ér a nyitány, addigra megismerjük a szereplőket és azt, hogy ki kihez tartozik: készen áll a titokzatos Ardennes-i erdő, ahol minden megtörténhet és meg is történik. 

2. szín 

Puck és a tündérek táncával kezdődik, utána feltűnik Titánia és Oberon: keményen összevesznek. Oberon bűvös virágot kér Pucktól. Puck meghozza a virágot, majd eltűnnek a színről. Hermina és Lysander menekül az erdőbe, fáradtan nyugovóra térnek, a tündérek hozzák 'I'itániát, aki ugyancsak aludni készül. Oberon 'I'itánia szemére hinti a bűvös cseppet. Mesteremberek érkeznek az erdőbe, hogy próbálják azt a darabot, amelyet Theseus lakodalmi ünnepségén akarnak előadni. Próba közben eltűnik Zuboly, majd szamárrá varázsolva lép elénk és a mesteremberek közé: rémült társai szétszaladnak. Titánia, már a varázslat hatása alatt, felfedezi a szamárrá változott Zubolyban a szépséget. Extatikus szerelmi kettősük tomboló tündérek kíséretében zárja az első felvonást. 

II. FELVONÁS 

Lysander és Hermina mélyen alszik az erdőben. Puck varázsnedvet cseppent Lysander szemére. Heléna követi Demetriust, hogy rátaláljon riválisára. Demetrius elkergeti az őt követő Helénát, hiszen nem szereti, majd tovább kutat az erdőben. Heléna egyedül marad, megpillantja az alvó Lysandert., aki felébredve heves szerelemre gyullad iránta és üldözőbe veszi szerelmével. Hermina is felébred: kétségbeesetten látja, hogy szerelmese, Lysander nincs mellette a fekhelyén. Keresésére indul. Demetrius halálfáradtan vánszorog vissza, Puck, hogy jóvátegye tévedését (ő kavarta össze keresztbe a szerelmeseket), Demetrius szemébe is bűvös virágnedvet cseppent, de így még jobban összekeveredik minden. Miközben Lysander Helénát ostromolja, az belébotlik a bűvös csepp hatása alatt alvó Demetriusba, aki felébredve, megpillantván Helénát, olthatatlan szerelemre gyullad iránta, s így már ketten ostromolják. Közben bolyongásából megérkezik Hermina, és tanúja lesz a félreérthetetlen helyzetnek. Négyük veszekedésének a végén szétszaladnak. Oberon érkezik, megdorgálja Puckot, hogy rosszul látta el a feladatát. Puck bocsánatért esedezik, és vihart varázsol az erdőbe: a villámcsapások közepette a zuhogó esőben összevissza bolyongó szerelmesek Puck parancsa szerint végre nyugovóra térnek. Theseus és Hyppolyta kíséretükkel a reggeli vadászaton Égeusszal, Hermina apjával együtt felfedezik az alvó szerelmespárokat. Botrányos ébresztés következik, melynek során Égeus elégtételt követel elrabolt lányáért. Theseus megbocsát, és kijelenti, hogy hármas esküvő lesz. Õ elveszi Hyppolitát és a szerelmesek közül is - mint zsák és a foltja - ki-ki lelje meg hozzáillő párját. A két megszeppent párocska egyedül marad az erdőben. Táncuk a kibékülésről, a megbocsátásról és az érthetetlen éjszakáról szól, majd örömmel távoznak. Oberon érkezik, Titánia szeméről leveszi a bűvös varázst. Titánia bevallja szerelmét és Oberonhoz való tartozását. Távozásuk után Zuboly madárcsicsergésre ébred, de képtelen rendbe tenni magában az álmát. Az erdő sűrűjében barátai, szomorú gitárdalát meghallva, rájuk talál. Örömmel újságolják, hogy az udvar elfogadta a darabjukat, és felkészülhetnek az előadásra. 

III. FELVONÁS 

A híres Nászinduló dallamára gyülekezik Theseus és udvara a menyegzőre. Megtekintik a kézművesek - Zuboly és társai - előadását: Pyramus és 'I'hisbe, egy szörnyű-víg tragédia címmel. A sikeres előadás után igazi esküvői lakoma következik. A gondtalan és féktelen táncmulatság közepén száll le az éjjel, és a tündérek Oberonnal és 'I'itániával megjelennek az ünneplő udvarban. Az elalvó vendégsereg közepette megáldják a házat, termékenységet kívánnak a három házaspárnak. Oberon-Prospero immár dolga végeztével széttöri varázspálcáját, s véget ér az előadás. Az eddig játszó szereplők levetik maszkjukat és jelmezüket, távoznak a színről. Egyedül Puck marad, hogy jó éjszakát kívánjon a közönségnek. Megtalálja az eltört varázspálcát, és sírva próbálja összeilleszteni. Sikerül, egybeilleszti és a szín ismét varázslatossá válik. A művészet örök, az előadás soha nem érhet véget, a varázslat soha nem törhet meg.