Sír a téli éjszaka
Andrássy-Neuenstein Frigyes: Sír a téli éjszaka
Egy felvonásos zenés-verses drámai daljáték 1956 emlékére
Ősbemutató - Operaház Kamaraterme
(Budapest, VI. kerület Jókai utca 4.)
2012. Október 24. Szerda 18:00 és
2012. November 4. Vasárnap 16:00
Fővédnök: dr. Boross Péter miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke
Zeneszerző: Andrássy-Neuenstein Frigyes és Andrássy Krisztina
Szövegíró: Andrássy-Neuenstein Frigyes
Versek: Szabó László Dezső
Rendező és látványterv: Tóth János
Karmester: Kovács János
Jelmez: Szomolányi Zsóka
Szcenika: Juhász Zoltán és Resz Miklós
Zenei munkatársak: Andrássy Krisztina, Köteles Géza, Gupcsó Gyöngyvér
VIRÁG MÁRIA Cecília Lloyd
VIRÁG PÉTER Megyesi Zoltán
SZARKÁNÉ Sánta Jolán
BAKÓ ELVTÁRS Andrássy Frigyes
LOVÁSZ FŐHADNAGY Fenyvesi Attila
KATA Rácz Nikoletta
4 POLITIKAI RENDŐR Bartus Sándor, C. Tóth Gábor, Olcsvári Árpád, Zsigmond Géza
Szinopszis
A történet 1957 februárjában játszódik egy pesti bérház falai között...
Mátyás elvtárs, a besúgó házmester, és Szarkáné, a minden lében kanál intrikus szomszéd, szövetkeznek a Virág család ellen, hogy Szarkáné megkaparinthassa fürdőszobás lakásukat, ami a rommá lőtt Budapesten akkoriban nagy dolog volt.
Virág Péter és Mária, a felesége a borzalmak ellenére próbálják vidáman élni hétköznapjaikat, így megóvva kislányukat, Katát. Egy szörnyű hír azonban annyira megviseli Pétert, hogy kétségbeesett levelet ír 'nem létező amerikai barátainak'. Noha nem szándékozik postára adni, levele mégis végzetes hibának bizonyul, mert Mátyás elvtárs és Szarkáné, akik alattomban leskelődvén kihallgatják őt, kapva kapnak a dolgon és feljelentik ÁVH-s 'barátaiknál'. A család mit sem sejtve vacsora után lefekvéshez készülődik, mikor kopognak az ajtón...
Dráma, líra, humor, sok szép vers és zene jellemzi ezt a művet, mellyel
Andrássy Frigyes emléket állít nemcsak az 1956-os forradalomnak és áldozatainak, hanem a rendszernek is, ami kiváltotta a magyarság ellenállását, valamint hűen mutatja be a levert forradalom utáni vészterhes és nyomasztó légkört.
A szereplők mind kitalált személyek, csupán két szereplő keresztneve, Virág Máriáé és Péteré tisztelgés két valóságos hős előtt, úgymint: Wittner Mária és Mansfeld Péter előtt.
Egy felvonásos zenés-verses drámai daljáték 1956 emlékére
Ősbemutató - Operaház Kamaraterme
(Budapest, VI. kerület Jókai utca 4.)
2012. Október 24. Szerda 18:00 és
2012. November 4. Vasárnap 16:00
Fővédnök: dr. Boross Péter miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke
Zeneszerző: Andrássy-Neuenstein Frigyes és Andrássy Krisztina
Szövegíró: Andrássy-Neuenstein Frigyes
Versek: Szabó László Dezső
Rendező és látványterv: Tóth János
Karmester: Kovács János
Jelmez: Szomolányi Zsóka
Szcenika: Juhász Zoltán és Resz Miklós
Zenei munkatársak: Andrássy Krisztina, Köteles Géza, Gupcsó Gyöngyvér
VIRÁG MÁRIA Cecília Lloyd
VIRÁG PÉTER Megyesi Zoltán
SZARKÁNÉ Sánta Jolán
BAKÓ ELVTÁRS Andrássy Frigyes
LOVÁSZ FŐHADNAGY Fenyvesi Attila
KATA Rácz Nikoletta
4 POLITIKAI RENDŐR Bartus Sándor, C. Tóth Gábor, Olcsvári Árpád, Zsigmond Géza
Szinopszis
A történet 1957 februárjában játszódik egy pesti bérház falai között...
Mátyás elvtárs, a besúgó házmester, és Szarkáné, a minden lében kanál intrikus szomszéd, szövetkeznek a Virág család ellen, hogy Szarkáné megkaparinthassa fürdőszobás lakásukat, ami a rommá lőtt Budapesten akkoriban nagy dolog volt.
Virág Péter és Mária, a felesége a borzalmak ellenére próbálják vidáman élni hétköznapjaikat, így megóvva kislányukat, Katát. Egy szörnyű hír azonban annyira megviseli Pétert, hogy kétségbeesett levelet ír 'nem létező amerikai barátainak'. Noha nem szándékozik postára adni, levele mégis végzetes hibának bizonyul, mert Mátyás elvtárs és Szarkáné, akik alattomban leskelődvén kihallgatják őt, kapva kapnak a dolgon és feljelentik ÁVH-s 'barátaiknál'. A család mit sem sejtve vacsora után lefekvéshez készülődik, mikor kopognak az ajtón...
Dráma, líra, humor, sok szép vers és zene jellemzi ezt a művet, mellyel
Andrássy Frigyes emléket állít nemcsak az 1956-os forradalomnak és áldozatainak, hanem a rendszernek is, ami kiváltotta a magyarság ellenállását, valamint hűen mutatja be a levert forradalom utáni vészterhes és nyomasztó légkört.
A szereplők mind kitalált személyek, csupán két szereplő keresztneve, Virág Máriáé és Péteré tisztelgés két valóságos hős előtt, úgymint: Wittner Mária és Mansfeld Péter előtt.