Finn dirigenssel nyitják a szezont

Hangversennyel nyitja a Magyar Állami Operaház szezonját a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Szeptember 24-én este fél nyolctól Beethoven V. (Esz-dúr) zongoraversenye és Csajkovszkij VI. (Pathétique) szimfóniája csendül fel. A koncert szólistája Várjon Dénes, dirigense Lief Segerstam (fotó).


A Liszt-díjas Várjon Dénes pályája három jelentős versenyen, a Magyar Rádió Zongoraversenyén, a Weiner Leó Kamarazenei Versenyen és a zürichi Anda Géza Nemzetközi Zongoraversenyen nyert első díjjal indult. A legrangosabb nemzetközi fesztiválok rendszeres meghívottja, szólistaként olyan neves zenekarokkal dolgozott, mint a Camerata Salzburg, az Academy of St. Martin in the Fields, a Bécsi Kamarazenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Lausanne-i Kamarazenekar, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, a vagy az Orosz Nemzeti Zenekar. Karmester partnerei között volt többek között Horst Stein, Heinz Holliger, Solti György, Fischer Ádám, Leopold Hager és Fischer Iván.

Az operaházi hangversenyen Lief Segerstam vezényletével játssza a Beethoven-zongoraversenyt. A hatvannyolc éves finn dirigens a Helsinki Filharmonikus Zenekar tiszteletbeli vezető karmestere, a zenekar élén eltöltött tizenkét sikeres év után. Ugyancsak vezető karmesteri pozíciót tölt be az Osztrák-, és a Finn Rádió Szimfonikus Zenekaránál, a Svéd Királyi Opera zeneigazgatója és vezető karmestere. Karrierjét operakarmesterként kezdte, Helsinki, Stockholm és Berlin dalszínházai után dirigálta többek közt a New York-i Metropolitan, milánói Scala, londoni Covent Garden előadásait is. Karmesteri pályafutása mellett zeneszerzéssel is foglalkozik, az ismert dirigensek között több mint 250 szimfóniájával világrekordernek tekinthető.

Az esten elhangzó Esz-dúr zongoraversenyt is nevezhetnénk (zongorára és zenekarra írt) szimfóniának, hiszen bonyolult és mívesen kidolgozott zenekari szövete igen jelentős. Ami a versenyszólamot illeti, annak igényessége valamennyi eddigi Beethoven-koncertét felülmúlja. Telt fogású, tömören zengő akkordok és dúsan áradó, fénylő passzázsok, a kifejezés eddig soha nem tapasztalt széles skálája a kérleléstől a mennydörgésig, a színek páratlan gazdagsága jellemzi ezt a zongoraszólamot, de ugyanakkor a zongorázó magatartás megannyi változata is, a rögtönzésszerű ábrándozástól a logikus ellenpont játékig, az emberiséghez intézett szózattól az áhítatos magány énekéig.

Csajkovszkij  fél év alatt komponált VI. szimfóniája a szerző összes szimfóniája közül a legsötétebb hangvételű. A zenetörténetben talán ez az első olyan befejezett szimfónia, amelynek utolsó tétele lassú. Egyben az egyik legsűrűbb és legmélyebb zene, amelyet Csajkovszkij valaha írt.

A zeneszerző első alkalommal 1893 elején említette a mű tervét, unokaöccséhez, Vladimir Davidovhoz írt levelében. „...Egy új szimfónia eszméje támadt bennem, ezúttal programmal, ám ez a program mindenki számára talány lesz, mivel azt teljességgel szubjektív érzések alkotják. Utazásom alatt, miközben gondolatban komponáltam, nemegyszer fakadtam könnyekre. Most olyan hévvel dolgozom, hogy alig négy nap alatt befejeztem az első tételt, a szimfónia többi része pedig világosan kialakult már bennem."

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara tartalmas, felemelő őszesti hangversenyt ígér.