<< Július >>
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
 
Verdi és Wagner Budafok Borvárosban
Fotó: Csibi Szilvia

A budafoki Záborszky Pince területén található Borváros Verdi- és Wagner bronzszobrának átadásával koronázta meg a kettős bicentenáriumi évet. Huber József és Pogáts István alkotásait a Borváros tulajdonosa, Békési Imre felkérésére hétfőn a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Káel Csaba, és főigazgatónk, Ókovács Szilveszter leplezte le. 


„Egy pincényi történelem, egy pincényi kultúra – szlogenünket mintegy hitvallássá téve azon dolgozunk, hogy a Borvárosban minél nagyobb teret kapjon a kultúra, hogy a borászat gyönyörű mesterségével együtt gazdagítsa Budafok különleges atmoszféráját. A pincészet csaknem két évtizede mecénása a képzőművészetnek; közel száz hivatásos és amatőr művész alkotásának adunk helyet a Záborszky Kúriában.” – mondja Békési Imre. A Záborszky Pince területén átadott Borváros nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a maga teljességében mutassa be a bor csodáját: együtt mindazzal a történelmi és kulturális hagyománnyal, amelytől elválaszthatatlan. A tervezett fejlesztések között szerepel a Borváros összenyitása a Szent István Korona pincével, ahol a világ legnagyobb tölthető fahordója tekinthető meg. A Szent István Korona Pince udvarán kapna helyet Budafok Kőszínháza, amely ideiglenes jelleggel már az elmúlt években is megnyitott, és ahogyan ebben az időszakban – amelyben többek közt szimfonikus hangversennyel, a Duna Karnevállal és egy kamaraopera-előadással – a jövőben is változatos kulturális kínálattal várná 600-800 főnyi közönségét. A kőszínház majdani bejáratánál helyezik el Wagner és Verdi szobrát.    

Káel Csaba, a bronz portrék felavatása kapcsán, a két szerzőre emlékezve elmondta: „1813 rendkívül mozgalmas esztendő volt Európa életében. Ez az év nem csupán Napóleon teljhatalma hanyatlásának kezdetét jelző mérföldkő, hanem a romantika két talán legnagyobb horderejű operaszerző géniusza, Verdi és Wagner születésének dátuma is. Talán nem véletlen, hogy bár a két komponista személyesen soha nem találkozott egymással, az olasz és német operaművészet megújításában mégis hasonlóan forradalmi szerepet töltöttek be. A Művészetek Palotája számára mindkét szerző munkássága rendkívüli jelentőséggel bír. Büszkék vagyunk rá, hogy a kettős bicentenárium évében nyolcadik alkalommal megrendezett Budapesti Wagner-napok immár világhírű fesztivállá nőtte ki magát, amit a New York Times kolumnistája egyenesen „kis Bayreuthként” méltatott. Nem véletlenül, a Fischer Ádám által életre hívott operaünnepen ugyanis évről évre első vonalbeli, nemzetközi szereposztásban futnak az előadások. Verdire emlékezvén idén két, komoly sajtóvisszhangot keltő bemutatón vagyunk túl. A bicentenárium alkalmából a Verdi-életmű egyik kevésbé ismert gyöngyszemét, az Attilát a Sanghaji Nagyszínházzal két éve tartó szoros együttműködés eredményeképp áprilisban a budapesti közönségnek, novemberben pedig a kínai publikumnak mutattuk be. A kínai nagy falon túl ezzel a művel ünnepelték meg Verdi bicentenáriumát, a frissen felújított Sanghaji Nagyszínház pedig ezzel az előadással nyitotta meg újból a kapuit.” Káel Csaba a Művészetek Palotája Verdihez és Wagnerhez fűződő szoros kötődését emelte ki az ünnepélyes megnyitón, amelyet Budafok Polgármestere, Szabolcs Attila is megtisztelt jelenlétével, csakúgy, mint Záborszky Kálmán, mint a Pincészet névadó családjának leszármazottja, a Pincészet Igazgatósági tagja, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója, és zenekarának karnagya, a kőszínház az első kulturális eseményének tevékeny szervezője és résztvevője.

Ókovács Szilveszter a Wagner-szobor leleplezése előtt szintén utalt arra, hogy a két szerző sosem találkozott egymással. „Egyetlen alkalommal tartózkodtak csak azonos négyzetkilométeren, Velencében – és akkor se néztek egymás szemébe. Mintha két annyira más világ volna az övék! Miközben a parasztgyerek Verdit alig tanították, a zilált családi hátterű Wagner alig hagyta, hogy tanítsa bárki. Két autodidakta zseni, ez tehát egyezik. Verdi neve maga a forradalom – Wagner pedig maga is forradalmár. Itt sincs különbség. Verdi ír mindenkinek darabot, Rómának és Szentpétervárnak is – Wagner úgyszintén, és mindkettejüket megizzasztja Párizs, amely mindig mást akar, mint az eredeti partitúra. Nahát! Megférnek ők békésen az Opera ormán, illő magasan – s most már a Borváros pincéjében, a megértés illő mélységében is. A Magyar Állami Operaház pedig nem tett mást a hosszú, kétszezonos, dupla bicentenáriumot hozó jubileumi esztendőben, semmint mindkét oszlopára támaszkodott.

 

A szobrok alkotói a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület tagjai. Huber József önálló szobrászművész alapító tag, a szobrász szakosztály művésztanára, Pogáts István pedig 2008-ban csatlakozott a Mészáros László Körhöz, azóta Huber József mellett Pató Rózsa is a mestere. Huber József sokat tett Budafok kulturális hírnevének javításáért, értékeinek gyarapításáért.