Tovább a tartalomhoz

A fából faragott királyfi című táncmű százéves évfordulója alkalmából három egyfelvonásost mutat be május 28-án a Magyar Nemzeti Balett az Operaházban. A centenáriumi alkotást Frenák Pál a kortárs tánc nyelvére ültette át, a Táncszvitből Juhász Zsolt készített a balett és a néptánc elemeit ötvöző interpretációt, és felújításban lesz látható Seregi László A csodálatos mandarin világot bejárt, nagy sikerű koreográfiája. Az esten közreműködnek a Compagnie Pal Frenak és a Duna Művészegyüttes táncosai is.

A Bánffy Miklós intendáns által irányított Oper http:/ a 1917-ben a polihisztor gróf jelmez- és díszlettervei nyomán mutatta be A fából faragott királyfit. Bár a zenekar és a rendezők lázadoztak Bartók muzsikája hallatán, a zeneszerző, Bánffy és az általa szerződtetett olasz vendégkarmester, a táncművészek és a szövegkönyvet jegyző Balázs Béla lelkesedése végül leküzdötte az akadályokat, a május 12-i premier pedig átütő sikernek bizonyult. Az elmúlt száz évben készített a műre világot bejáró koreográfiát Harangozó Gyula és Seregi László is, az utóbbi évtizedekben pedig Fodor Antal- és Román Sándor-féle változatok szerepeltek az Opera műsorán. Az ősbemutató 100 éves jubileuma alkalmából a francia és a magyar táncéletben egyaránt nevet szerzett világhírű koreográfus, Frenák Pál viszi színre a táncjátékot, aki először koreografálja a Magyar Nemzeti Balett művészeit. „Számomra a beteljesülésről, az egységesség utáni kétségbeesett vágyakozásról, az emberiség iránti aggodalomról szól A fából faragott királyfi története” - foglalta össze gondolatait a műről a koreográfus-alkotó. A produkcióban a Compagnie Pal Frenak tagjai mellett a Magyar Nemzeti Balett táncosai – Rohonczi Viktória, Morvai Kristóf, Timofeev Dmitry, Vila M. Ricardo – vesznek részt, a díszletet a paradigma:ariadné építésziroda készítette, a jelmezterv Frenák Pál és Zalai-Ruzsics Boglárka munkája.

Bartók egyik legkedvesebb művének tartotta A csodálatos mandarint, amelyet az Operaházban évtizedekig játszott, legemlékezetesebb változatban, Seregi László világhírű koreográfiáját követve újít fel a Magyar Nemzeti Balett. A három gengszter által futtatott lány és a rejtélyes mandarin vágyaktól túlfűtött, nagyvárosi kettőséről az 1970-es bemutató idején a koreográfus úgy fogalmazott: „Reális és irreális, szimbolikus és naturalista figurák egyidejűleg, egy személyben több értelmet hordozva járnak-kelnek a színpadon”. A Bartók TáncTriptichon alkalmából Seregi László munkáját örök alkotótársa, asszisztense, Kaszás Ildikó, valamint Pongor Ildikó balettmester tanította be az 1996-os felújítás alapján. A produkció a koreográfus és Forray Gábor az eredeti előadást idéző jelmezeiben és díszleteiben lesz látható. A főbb szerepeket Bajári Levente és Kozmér Alexandra, valamint Bakó Máté és Popova Aleszja táncolják.

Az est harmadik egyfelvonásosa Bartók Táncszvit című művén alapszik, amit Pest, Buda és Óbuda egyesülésének félévszázados jubileumán mutattak be 1923-ban Kodály Psalmus Hungaricusa és Dohnányi Ünnepi nyitánya kíséretében. A darabból Juhász Zsolt táncművész-koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője készített új változatot. A Bajári Levente és Radina Dace, illetve Szigeti Gábor és Bakó-Pisla Artemisz, valamint a Duna Művészegyüttes tánckarának előadásában látható produkció a zene születését jellemző történelmi helyzetre, a trianoni traumát követő fájdalomra és annak enyhítésére, gyógyulására kíván reflektálni az összetartozás-élmény által. A balett és a néptánc elemeit ötvöző koreográfiát Túri Erzsébet díszlete és Furik Rita jelmezei teszik teljessé.

A három egyfelvonásos értő zenei előadásában Kovács János karmester vezetésével a Magyar Állami Operaház Zenekara működik közre.