Virágvasárnap, nagycsütörtökön és nagyszombaton Bach Máté-passiója, nagypénteken és húsvét napján Wagner Parsifalja, míg ugyancsak vasárnap és húsvéthétfőn a Húsvét Mascagnival című program keretében a Messa di Gloria és a Parasztbecsület koncertszerű előadása csendül fel az Andrássy úti Ybl palotában.
Krisztus mártírhalálának és feltámadásának üdvtörténete ez elmúlt csaknem két évezredben a nyugati világ művészetének meghatározó ihletforrásává vált, ami számos megindító és emelkedett alkotást ihletett. Ezek egyike Bach Máté-passiója, ami nemcsak a zeneszerző legnagyobb műve, de a protestáns egyházzenében és az egyetemes zenetörténetben is felülmúlhatatlan csúcspontot jelent. A Krisztus szenvedéseit Máté evangéliuma nyomán feldolgozó oratórium a komponista halála után feledésbe merült ugyan, majd száz évvel később azonban Felix Mendelssohn-Bartholdy felfedezése nyomán valóságos Bach-reneszánsz indult útjára. Ez előtt tisztelegve a Magyar Állami Operaház 2013 óta a Mendelssohn-féle feldolgozásban tűzi műsorára a Máté-passiót M. Tóth Géza animált vetítésessel párosuló, szcenírozott rendezésében. A virágvasárnapi, nagycsütörtöki és nagyszombati (2025. április 13., 17., 19.) előadásokon a szólista szerepekben már nagy tapasztalatot szerzett, kiváló művészeinkhez – Kovács István (Jézus), Váradi Zita, Schöck Atala és Cser Krisztián – Rainer Trost, a világ vezető operaházainak keresett szólistája csatlakozik, aki a Evangelista szerepét és a tenor szólót tolmácsolja. A Magyar Állami Operaház Zenekarának, Énekkarának és Gyermekkarának közreműködésével megvalósuló hangversenyeken első ízben dirigálja a Dalszínház együtteseit Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának Liszt-díjas karnagya.
Wagner utolsó zenedrámája, a Parsifal, amit a szerző színpadszentelő ünnepi játékként fogalmazott meg, és amely a világ csábításaitól és a bűnös vágyaktól való félelmet írja meg megváltástörténetbe ágyazva, szintén kötődik a húsvétot övező keresztény misztériumhoz. Parsifal, tiszta, naiv hite által képes megmenteni a testi és lelki bajoktól szenvedőket, és a Grál, a Krisztus vérét felfogó szent kehely őrzőinek sorába lépni. Almási-Tóth András 2022-ben bemutatott rendezése idén is nagypénteken (április 18.) és húsvét napján (április 20.) látható, Klingsor szerepében Cser Krisztián debütálásával, míg a többi főszerepben a már jól ismert, kiváló szólisák – Kovácsházi István (Parsifal), Kálmándy Mihály (Amfortas), Fried Péter (Titurel), Bretz Gábor (Gurnemanz), és Szántó Andrea (Kundry) – várják a közönséget. Az OPERA Zenekart, Énekkart és Gyermekkart Wagner műveinek avatott tolmácsolója, Halász Péter első vendégkarmester vezényli.
Bár Mascagni neve elsősorban a Parasztbecsület révén ismert, hasonlóan felemelő élményt nyújthat a címe által is ragyogást sejtető miséje, mely a Gloriát helyezi a középpontba. A szerző 1887-ben kezdte komponálni a művet, melynek munkafolyamatát éppen a Parasztbecsület felkérése szakította meg. Nem csoda, ha a mise áradó dallamvilága, az érzelmes, romantikus ívek, a szinte drámai feszültségű pillanatok és az olykor személyes kamarahangzás helyenként a Parasztbecsületre emlékeztetik a hallgatót. A húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, (április 20-21.) valamint április 23-án hallható, énekkarra és zenekarra írt Messa di Gloria két szólista szerepét László Boldizsár és Kelemen Zoltán énekli.
Az est második felében a már említett Parasztbecsület hallható, amellyel Mascagni olyan sikert aratva robbant be az operaéletbe, amit később már nem volt képes túlszárnyalni. A húsvétvasárnap egy szicíliai faluban játszódó, tragikus végkimenetelű féltékenységi drámával Mascagni a verismo egyik fő művét alkotta meg: operájában mindennapi hősöket láthatunk, akik saját, fékezhetetlen szenvedélyük áldozatává válnak. A koncertszerű előadás szereplőit László Boldizsár (Turiddu), Vincze Klára (Santuzza), Farkasréti Mária (Lucia), Kelemen Zoltán (Alfio) és Heiter Melinda (Lola) keltik életre. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát mindkét produkcióban Dénes István, az OPERA Liszt-díjas örökös tagja vezényli.
Fotó: Nagy Attila
