Verdi történelmi operáját, A szicíliai vecsernyét januárban hat alkalommal tűzi műsorára az Operaház. A rendező Matthias von Stegmann, vezényel Kesselyák Gergely.
„Az 1282. március 30-án, Palermóban lezajlott esemény, az ottani franciák lemészárlása, amely hagyományosan szicíliai vecsernye néven ismert, nem azért fontos, mert összeesküvők és gyilkosok elszigetelt drámája, vagy mert Szicília és elnyomói hőskölteménybe illő tragédiájának egyik mozzanata. A vecsernye egyike a történelem azon eseményeinek, amelyek nemzetek és az egész világon elterjedt intézmények sorsát változtatták meg.” Steven Runciman: A szicíliai vecsernye (1957)
A szicíliai vecsernye ősbemutatója 1855-ben volt a párizsi operaházban, és alig fél évvel később már a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzte. A magyar közönség lelkesedéssel fogadta, nemcsak „Verdi csillogó zenéje” miatt, ahogy a korabeli kritikák fogalmaztak, hanem azért is, mert a ’48-as szabadságharc utáni években mindenki nyitottabb volt az elnyomók és elnyomottak közötti történelmi konfliktusokra. A Magyar Állami Operaház 2009-ben mutatta be a most látható változatot, a német Matthias von Stegmann rendezésében.
Verdi eredetileg francia librettóra írt operája (a jelenlegi budapesti produkciót olaszul játsszák) nemcsak azért különlegesség, mert viszonylag ritkán viszik színre, hanem azért is, mert a hazaszeretet és az egyéni érzelmek olyan drámai ellentétbe kerülnek egymással, amely még a Verdi életműben is ritkaság. Berlioz lassan kibontakozó erőt és szenvedélyt látott A szicíliai vecsernyében, amely „a műre a nagyság, a fejedelmi fenség bélyegét pecsételi, sokkal nyilvánvalóbban, mint a komponista korábbi alkotásaiban.”
A januári előadások főbb szerepeiben Bazsinka Zsuzsannát/Sümegi Esztert, Bándi Jánost/Fekete Attilát, Massányi Viktort/Fokanov Anatolijt, valamint Gábor Gézát/Rácz Istvánt láthatja a közönség.
Időpontok és jegyvásárlás itt.