A Magyar Állami Operaház a Keresztény Évad alkalmából tűzi először műsorára szcenírozott formában Händel főművét. A Mozart-átirat Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendül fel december 21-én az Erkel Színházban. A karácsonyi négy előadás szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István és Cser Krisztián, az Opera Zenekart és az Énekkart Kesselyák Gergely vezényli.
Georg Friedrich Händel több évtizedes angliai tartózkodása alatt a közönség fokozatosan elpártolt a zeneszerző által is képviselt olasz barokk operai irányzattól. Az angol nyelvű művek növekvő népszerűségére Händel oratóriumok komponálásával reagált, amiben librettistaként Charles Jennens, egy nagy irodalmi és zenei műveltséggel rendelkező földbirtokos lett alkotótársa. Első közös sikerük, a Saul című oratórium után néhány évvel a Messiást Händel mindössze 24 nap alatt komponálta meg 1741 nyarán, majd 1742-ben mutatták be nagy sikerrel Dublinban. Bár az 1743-as londoni premier hűvösebb fogadtatásra talált, a későbbi előadások és a szokás, hogy a művet Angliában hagyományosan jótékony céllal tűzték műsorra, széles körben ismertté és népszerűvé tették a darabot, különösen a napjainkban is gyakran idézett Halleluja-tételt.
Hogy alkalmazkodjon a rendelkezésre álló előadói apparátushoz, a mű a kor bevett szokása szerint több átdolgozáson is átesett, ezek egy részét még maga Händel készítette el. Mozart bécsi változata 1789-ben Gottfried van Swieten báró megrendelésére született, aki a nagy előd iránt érezhető alázattal igazította a művet a bécsi ízléshez és feltételekhez. Változtatásokat elsősorban az áriák struktúráján végzett, fa- és rézfúvósok szólamait dúsította fel a kor követelményeihez igazodva. A bemutatót gróf Esterházy János bécsi palotájában tartották.
A Magyar Állami Operaház Keresztény Évadában a korábbi évadok szcenírozott húsvéti Bach János- és Máté-passiói mellé karácsonyra időzítve állítja színpadra Händel Krisztus-oratóriumát. Anger Ferenc rendező, aki Zöldy Z Gergely díszlet- és Szelei Mónika jelmeztervezővel puritán egyszerűségű, letisztult színpadi koncepciót alkotott, nem dogmatikus olvasatban állította színpadra a bibliai alapokon nyugvó művet. „Az az út, amit bejárunk, aminek a végéről azt gondoljuk, hogy az a megváltás, az nem külső hatásoknak vagy utasításoknak az eredménye, hanem ezt a belső utat mindenkinek egytől egyig végig kell járni. Csakis magunktól várhatjuk, ez a mi a feladatunk. Ezzel elrugaszkodtam attól, hogy mit mond a keresztény tanítás, de szerintem az összes vallás tanítását össze lehet úgy foglalni, hogy »törekedj a jóra és a szépre!«”
A szólisták – Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István és Cser Krisztián – mellett a színpadon kiemelt szerepet játszik az Opera Kórus (karigazgató: Csiki Gábor), akik az egyént körülvevő világot, a „többieket” testesítik meg az előadásban, valamint a Magyar Nemzeti Balett táncosai – Balaban Cristina, Bakó-Pisla Artemisz, Carulla Leon Jessica, Darab Dénes, Kekalo Iurii, Majoros Balázs, Rónai András, Sardella Francesco, Sawatzki Aglaja – akik a rendező által az egyes tételekhez rendelt fogalmakat jelenítik meg Venekei Marianna koreográfiájában. A rendező számára fontos volt, hogy a darab Mozart átiratában hangozzon el, ami fokozza a mű drámaiságát, valamint az is, hogy Nádasdy Ádám fordításában magyarul szólaljon meg a mű, így azt a közönség a színpadról is értheti, a zene, a szöveg és a színpad pedig egyenrangú hatást érhet el.
A Messiás a 2019. december 21-i premiert követően karácsonykor még három alkalommal, december 23-án, 25-én és 28-án látható, majd az évad esszenciáját nyújtó KeresztFeszten tér vissza két alkalommal május 17-én és 20-án. Az Opera Zenekart az előadásokon Kesselyák Gergely, az Opera első karmestere vezényli.
Fotó: Berecz Valter
