A 20. század kiemelkedő brit koreográfusa, Sir Kenneth MacMillan formabontó koreográfiája, a Manon 2025. március 16. és 30. között hat alkalommal szerepel újra a Magyar Nemzeti Balett repertoárján. A főszerepeket az együttes vezető szólistái közül hármas szereposztásban Yakovleva Maria és Scrivener Louis, Melnyik Tatyjana és Balázsi Gergő Ármin, valamint Tanykpayeva Aliya és Timofeev Dmitry alakítják, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Kesselyák Gergely vezényli.
Szerelemben és háborúban minden megengedett, tartja a mondás, Antoine François Prévost 18. századi regényének szerelmespárja, Manon Lescaut és des Grieux pedig kiszolgáltatottságában csakugyan szinte mindenre kész: a lopástól, a prostitúción és a csaláson át a gyilkosságig semmitől sem riadnak vissza, míg a hősnőt el nem éri a tragikus végzet.
Prévost abbé 1731-ben megjelent és nagy botrányt kavart, fordulatos történetének szokatlan témaválasztása, hiteles korrajza, szentimentalizmusa és erkölcstelensége évszázadok óta egyaránt rabul ejti az alkotók és a közönség fantáziáját. A regény több mint 250 kiadást ért meg, amivel abszolút csúcstartó a francia nyelvű irodalomban, emellett tucatnyi színpadi és filmes adaptációt is megihletett. Kenneth MacMillan mégis formabontónak számított, mikor 1974-ben a klasszikus balett királyi udvarokban kikristályosodott, kifinomult eleganciájával és esztétikájával kétes alakokat és bordélyok félvilági közönségét vitte színpadra. A londoni Királyi Balett művészeti igazgatója Leighton Lucas zeneszerző-karmesterrel Jules Massenet több mint egy tucat művét felhasználva állította össze a darab zenei anyagát, érdekesség azonban, hogy ezek közt nem szerepel a francia zeneszerző a regény nyomán született operája. A zenére, ami 2011 óta Martin Yates karmester hangszerelésében hallható, MacMillan olyan koreográfiát készített, amiben a szólisták és a tánckar művészei számára is lehetőséget nyújt izgalmas figurákon keresztül bemutatni technikai tudásuk és jellemábrázoló készségük legjavát. A központi karakter mégis a címszereplő Manon, akinek az anyagi biztonság és az igaz szerelem közti megingásai a szólisták számára még inkább kibővítik a szerepértelmezés lehetőségeinek határait.
A Magyar Állami Operaház balettegyüttese az Ybl palota 2017-ben kezdődött felújítása óta először tűzi műsorára a darabot, ami 2015 óta szerepel a társulat repertoárján. A hármas szereposztás egyikeként most debütál Manon és des Grieux megformálójaként Yakovleva Maria principál és Scrivener Louis első magántáncos, az idei évad Étoile-ja, Yakovleva ugyanakkor korábban a Bécsi Állami Balett szólistájaként már nagy tapasztalatra tett szert mint Manon, aki az egyik kedvenc karaktere. Melnyik Tatyjana és Balázsi Gergő Ármin principál 2016-ban mutatkozott be együtt a két főszerepben, a balett-Oscarnak számító Benois de la Danse tavalyi jelöltje és kitüntetettje ráadásul az utóbbi időben viszonylag ritkán látható egy szereposztásban. Velük ellentétben gyakran lép közösen színpadra az életben is egy párt alkotó Tanykpayeva Aliya és Timofeev Dmitry principál, a 2015-ös premier első szereposztásának vezető szólistái. További főszerepben Lescaut-ként debütál most Rónai András első magántáncos és Barbieri Raffaello tánckari művész a szerepet 2015 óta megformáló Kekalo Iurii magántáncos mellett. Az előadást ugyancsak a kezdetek óta vezényli Kesselyák Gergely karmester, aki idén januárban a Puccini-féle operai feldolgozás dirigenseként is bemutatkozott az Andrássy úton.
A Manont a 2024/25-ös évadban hat alkalommal, március 16-án, 18-án, 20-án, 22-én, valamint 29-én és 30-án délelőtt láthatja a Magyar Állami Operaház közönsége.
Fotó: Nagy Attila
