Tovább a tartalomhoz

A július 17-i saaremaai együttműködés aláírása után az Opera vezetősége megtekinthette a Lohengrin-előadást, így első kézből szereztek tapasztalatokat arról, milyen lesz, amikor 2018-ban a mi művészeink lépnek fel ezen a csodálatos helyen. Az élményekről Ókovács Szilveszter főigazgató számolt be.

"Tegnap este álló tapsos sikerrel ment le a Saaremaa Opera Festival történetének első Wagner-előadása, a Lohengrin. Meggyőződhettünk róla, hogy a harminc perces szünetekben profi kiszolgálás mellett frissül fel a közönség, hogy az előző napi főpróbán még tető(fólia)szaggató szelet ha nem is tudhatták csitítani a szervezők, Tallinból tényleg jött segítség, és még egy réteg matéria zajmentessé tette az előadást. A térhangosítás is sok év tapasztalatát mutatja, a nézők pedig igazán pozitívan állnak a  művészi teljesítményekhez, ez a reptető attitűd itt amúgy is jellemző, és az amerikai nonstop önbizalominjektáláshoz képest sokkal őszintébbnek is hat. Fél 11-kor ért véget a hatos kezdésű Lohengrin, s mivel itt még éjjel fél 1 tájban sincs teljesen sötét (aztán meg visszafordul, és jön is a hajnal), gyakorlatilag lámpafény nélkül lehetett haza vagy vacsorázni térni. Hihetetlen!

Mivel a városka most tényleg német zászlódíszben tobzódik (furcsállták is a németek, náluk a világháború óta a tudat alá nyomódott le a nemzeti jelképrendszer), mi is hoztunk egy hivatalos színű magyar lobogót, hogy jövőre biztosan stimmeljenek a színek. Küldök pár képet is, mert az egész sziget gyönyörű, és az élményt még az sem tudta elrontani, hogy a Lohengrin, ugye, történelmileg a magyarok elleni harci készülődésről szól, és bár a trónharc és a szerelmi szál, no meg a Grál-monda kissé eltéríti a cselekményt, végül a címszereplő előre megnyugtatja a brabantiakat, hogy legyőzik majd a mi fajtánkat... Szóval mindezek dacára jó itt,  és biztos vagyok benne, hogy jövőre nemcsak dicsőséget és reputációt szerzünk a hazánknak, de a társulat, a 220 magyar mind nagyon kellemes  emlékekkel  távozik majd egy tartalmas hét után.

"Térrviszex" - kiáltjuk (ez valami testi örömök reményével vegyes Egészségedre-szerűség, koccintáskor mondják), és ne mondja erre az Olvasó, hogy "persze", mert ennek a hangalakja valami nem részletezett, de igen argós káromkodás észtül. Úgyhogy inkább: Viszlát, Saaremaa!"

Tekintse meg képgalériánkat is!