Rimszkij-Korszakov nagyszabású Seherezádé című szvitje, Csajkovszkij virtuóz D-dúr hegedűversenye és Dvořák ünnepélyes Karnevál-nyitánya szerepel a Magyar Állami Operaház Zenekarának 2024. március 18-i, Aranykor – Ybl210 elnevezésű koncertjén. A hangversenyt Rajna Martin első karmester vezényli, a D-dúr hegedűverseny szólistája Kállai Ernő szóló első koncertmester lesz, míg a Seherezádéban Stankowszky Eszter koncertmester szólóihoz a fafúvósok közül Rácz János, Rumy Balázs, Lorx Laura és Salvi Nóra csatlakozik.
A koncert fő műsorszáma Rimszkij-Korszakov egyik legismertebb darabja, a Seherezádé. A négytételes szimfonikus szvitet Az ezeregyéjszaka meséi négy története ihlette, amelyben Sahriár szultán a női hűtlenségen felbőszülve nászéjszakája után minden feleségével végezni kíván. Seherezádé szultána azonban meséivel ezeregy éjszakán keresztül fenntartja hitvese kíváncsiságát, így az végül megkíméli életét. A darab négy tételének folyamatosan visszatérő témája a szultán félelmetesen dörgő basszus motívuma és Seherezádé hegedűn és hárfán felhangzó, sejtelmesen játékos futama. Bár a tételek Az ezeregyéjszaka egy-egy meséjének is megfeleltethetők, Rimszkij-Korszakov ezeket törölte a partitúrából, hogy a hallgató a történetektől elvonatkoztatva jobban át tudja adni magát a nagyszabású zenekari hangszerelésnek és az egzotikus keleties hangzásvilágnak. A Seherezádé varázslatos mesefolyamán, ami számos balettfeldolgozást is inspirált, Stankowszky Eszter koncertmester szólói vezetnek végig, amikhez időről-időre csatlakoznak a fafúvósok zenekarból kiemelkedő, keleties díszítésű dallamai Rácz János (I. fuvola), Rumy Balázs (szóló I. klarinét), Lorx Laura (I. fagott) és Salvi Nóra (I. oboa) közreműködésével.
A szünet előtt Csajkovszkij a zeneirodalom leghíresebb és legnehezebb hegedűre írt versenyművének tartott D-dúr hegedűversenye szerepel a műsoron. Az eredetileg Auer Lipót számára dedikált művet a 19. század második felének világhírű magyar hegedűművésze elsőre eljátszhatatlannak ítélte, így az 1881-es bécsi premieren a kiváló ifjú orosz hegedűművész, Adolf Brodszkij adta elő a Bécsi Filharmonikusok kíséretével, Richter János vezénylete mellett. A háromtételes műnek, ami az orosz népi muzsikából is sok ihletet merít, a kezdeti hűvös fogadtatás ellenére néhány év alatt kialakult máig tartó népszerűsége. Az Ybl palotában az est szólistája Kállai Ernő, a Magyar Állami Operaház szóló első koncertmestere lesz. A sokoldalú művész a New York-i Julliard Schoolban Itzak Perlman tanítványaként szerzett mesterdiplomát, legendás oktatójával több kamarakoncertet is adott, de fellépett többek közt a New York-i Filharmonikusokkal a Carnegie Hallban és a világ számos rangos hangversenytermében is. 2016 óta az OPERA Zenekar koncertmestere, a zenekar belső szavazása nyomán pedig az idei, 2023/24-es évad zenekari művésze.
A hangversenyt Antonín Dvořák sodró lendületű Karnevál-nyitánya indítja, amit a cseh zeneszerző 1891-ben, egy nyitánytrilógia középső darabjaként komponált, és amelyben a nagy emberi érzelmeket és lelkiállapotokat kívánta muzsikával kifejezni. A közkedvelt darab eredetileg az „Élet” címet kapta, ami jól kifejezi a benne lüktető energiákat. A három nyitányt egy grandiózus szimfonikus költeményként 1892-ben, a prágai Rudolfinumban mutatta be a cseh Nemzeti Színház Zenekara, végleges változata 1894-ben jelent meg nyomtatásban, immár különálló formában, Karnevál-nyitány címmel. A szonátaformában írott mű a szerző által megadott program szerint egy magányos vándor esti érkezését mutatja be egy városba, ahol éppen karnevált rendeznek.
A Magyar Állami Operaház Ybl Miklós születésének tíz évvel ezelőtt bicentenáriuma óta emlékezik meg neki dedikált hangversennyel az Andrássy úti dalszínház vezető tervezőjéről, néhány nappal az Ybl-díjak átadása után, és néhány héttel az építőművész születésének évfordulója előtt. A koncertet megelőzően az OPERA vezetése az Ybl Egyesület képviselőivel közösen koszorúzzák meg Ybl Miklós emléktábláját az Operaház homlokzatán.
