Tovább a tartalomhoz

A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával veszi kezdetét az előadások sora az Eiffel Műhelyházban április 14-én. A Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója mentén szervesen összekapcsolt két operatöredéket Balczó Péter, Bakonyi Anikó, Kovács István és Biri Gergely főszereplésével Toronykőy Attila állította színpadra.

Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. A rászedett vőlegény is feltehetően ebből az időszakból való, amelynek azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn. Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd pedig figyelemreméltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amit Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera librettistája jegyez. A szüzsé a kor divatja szerint egy szöktetéstörténet foglal magába: az öreg Don Pippo márki lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri, és toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello tudja kiszabadítani egy óriási műlúd segítségével. A darab végül talonba került Varesco abbé színházi világban való járatlansága és Mozart más munkái miatt. 

Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, magyarországi utalást is tartalmazó (A kairói lúdban esztergomi parókákról esik szó), töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni. A koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene kiváló szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult. Míg Ókovács Szilveszter feladata a szövegkönyvek egyesítése volt, a Savaria Barokk Zenekart alapító és vezető fuvolaművész-karmester a hiányzó zenei anyagok kiegészítéseként Mozart más operáiból kölcsönzött áriákat, részleteket vagy maga komponált zenét a fennmaradt szöveghez. 

A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi. „Ez a Mozart-opera egy olyan helyen születik meg, amely a Magyar Állami Operaház kortárs játszóhelye lesz a jövőben. Egy olyan operát szeretnénk létrehozni, mely klasszikus értékekkel bír, de a mai kor szellemisége, vizualitása is megjelenik benne” – mondta. Számára A kairói lúd nem volt ismeretlen, hiszen egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott vele. Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. A fukar Don Pippo márkit Kovács István, titkárát, a szerelemeseket segítő Calandrinót Biri Gergely alakítja. A márki gyámleánya, Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg a szerelmét, Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi Zita, Keszei Bori, Szerekován János és Fülep Máté énekli. Az alkotók reményei szerint egy hangulatos, vidám művet ismerhetnek meg az érdeklődők, benne számos olyan muzsikával, amik eddig csak Mozart fiókjában lapultak. „Érdekesség lesz, nemes kísérlet, méltó a »harmadik operaház« megnyitásához” – fogalmazott Ókovács Szilveszter főigazgató.

Az Opera Kőbányai úti új integrált műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhely, a Bánffy-terem első bemutatóját az április 14-i premiert követően az évadban még egy előadás követi április 18-án. Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt héten megkezdődött, 100 napos próbaüzem alatt a 2018/19-es évadra meghirdetett előadások ingyenesen megtekinthetők, de regisztrációhoz kötöttek. Az érdeklődők jegyigényüket az Opera Értékesítési Centrumban, valamint a jegy@opera.hu e-mail címen jelezhetik.