DIDO ÉS AENEAS – MVM OperaKaland
2024. március 19., kedd 10:30
Ajánló
Opera három felvonásban, egy részben, angol nyelven, magyar és angol felirattal
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az. Ha boldog, ha nem, ha viszonzott, ha viszonzatlan, egy valami biztos: vérre megy. A Karthágó királynője és a trójai hős között szövődő és tragikus véget érő szerelmi románc Vergilius segítségével lett az egyetemes kultúrhistória egyik alaptörténete, de a harmincéves Henry Purcell volt az, aki zenéjével a csillagok közé röpítette hőseit, ahol immár három és fél évszázada ragyognak soha el nem halványuló fénnyel.”
Részletek
- Helyszín
- Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
- Dátum
- 2024. március 19.
- Kezdés ideje
- 10:30
- Befejezés ideje
- 11:40
Cselekmény
I. felvonás
Karthágó uralkodónőjét, a hatalmas teremtőerővel rendelkező Didót, akinek vezetése alatt a város csak épül és gyarapszik, egy ideje rosszkedv emészti, úgy érzi, sosem fog már nyugalomra találni: De mi lehet a baj? Hiszen a birodalom sosem volt ennyire sikeres. Belinda, a királynő udvarhölgye sejti az okot: Dido beleszeretett a náluk vendégeskedő trójai harcosba, Aeneasba, aki ide menekült a vesztes csata után. Dido talán még önmagának sem meri bevallani az igazságot, fél a veszteségtől és a fájdalomtól, fél, hogy elgyöngül mint vezető, ha teret ad érzelmeinek. Az udvarhölgyek azonban biztatják: politikailag is jó lenne, ha Trója és Karthágó egyesülne, ráadásul úgy tűnik, Aeneas is szerelmes Didóba. Mikor a hős megjelenik, Dido előbb hűvösen fogadja, de aztán nem bír az érzelmein uralkodni, átadja magát a szerelemnek, miközben lelkében a nem múló kétkedés elindít egyfajta belső rombolást.
II. felvonás
1. jelenet
A boldogság sosem egyszerű: sötét árnyak jelennek meg, a Varázslónő nem bírja tovább szemlélni a birodalom sikerét és Dido boldogságát, így elhatározza, hogy véget vet mindkettőnek. Segítségül hívja boszorkányait, és megosztja velük tervét: Merkúrnak, az istenek küldöttjének képében megjelenő ártó szellem fogja tudatni Aeneasszal, hogy azonnal útra kell kelnie, ettől majd Dido kétségbeesik, és belehal fájdalmába, Karthágót pedig lángok emésztik el. A remek tervet a boszorkányok kiegészítik egy ötlettel: vihart kavarnak az épp vadászgató szerelmesek köré, így választják őket szét, hogy a gonosz tettet végre tudják hajtani.
2. jelenet
Dido és Aeneas boldogan vetik bele magukat a vadászat élvezeteibe, Dido azonban mennydörgést hall, és véget ér a szórakozás. Visszatérnek a palotába, Aeneast azonban megállítja Merkúr, azaz a Varázslőnő-féle ártó szellem, és közli vele, hogy még ma éjjel útra kell kelnie, hogy Itáliában megalapítsa az új Tróját. Aeneas nem tehet mást, engedelmeskedik az isteni akaratnak, csak azt nem tudja még, hogyan mondja el mindezt szerelmének...
III. felvonás
1. jelenet
A matrózok búcsút mondanak alkalmi szerelmeiknek, és készölődnek a nagy útra. A Varázslónő és boszorkányai elégedettek, tervük jól alakul. A Varázslónő újabb ötlettel áll elő: a tengerbe fogja ölni Aeneast egy viharban, hogy az ármány teljes legyen.
2. jelenet
A palotában Dido úgy érzi, kezdeti félelme alapos volt, beteljesült, amitől félt, ami miatt nem akarta átadni magát a szerelemnek. Belinda sem tudja megnyugtatni. Aeneas érkezik búcsúzni, ám Dido már leszámolt magában ezzel a viszonnyal. Látva a nő kétségbeesését, Aeneas maradna, megtagadva az isteni (pontosabban isteninek hitt) parancsot, Dido azonban hajthatatlan, már nem akarja folytatni ezt a viszonyt. Miután Aeneas távozik, a valaha erős királynő elgyöngül, összeesik, nem marad más számára, mint a halál, hiszen a föld alatt nem fogja semmi baj érni, nem kell hasonló gyötrelmekkel szembenéznie, mint amiket ez a szerelem okozott neki. A többiek búcsút vesznek tőle, remélve, hogy sírja fölött a szerelem istene maga fog őrködni.
Galéria
Kritikai visszhang
"Az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében bemutatott produkció jó példa arra, hogyan tud a Magyar Állami Operaház bensőségesebb keretek között dolgozni, amikor fiatalabb generációkat kíván az opera világába bevezetni – és Barta Dóra rendezői koncepciója egyfajta főhajtás is az egy leányiskola számára komponált mű történeti háttere előtt. Ennek ellenére ez a Dido nem volt sem ad hoc, sem „iskolás”. Magas színvonalon kiállított produkció, stílusos zenei megvalósítás, szuper éneklés tanúi voltunk."
Ashutosh Khandekar, Opera Now