GSYO SZIMFONIKUS KONCERT

A Guangzhou Ifjúsági Szimfonikus Zenekar (GSYO) a Guangzhou Szimfonikus Zenekar (GSO) társszervezete. 2011 júliusában alapították, és ez Kína első ifjúsági zenekara, egy professzionális zenekar szervezésében. A GSYO 2012. május 13-án lépett először színpadra, és azóta több, mint 100 koncertet adott hazájában és külföldön.
A GSYO rendszeres előadóhelye a Xinghai Koncertterem. 2015 szeptemberétől kezdődően a GSYO saját koncertszezont hozott létre, az elsőt Kína nem-professzionális zenekarai között. Az együttműködők között szerepelt Yo-Yo Ma, Long Yu, Tan Dun, Jian Wang, Li-wei Qin, Zhang Haochen, Siqing Lu, Chen Sa és Gao Can. A GSYO számos turnén és kulturális csereprogramon képviselte Guangzhou városát szerte a világban, többek között Frankfurt, Berlin, Sydney, Jakarta, Szingapúr, Lyon, Prága, Riva del Garda, Tokió, Fukuoka, Valencia, Madrid, Barcelona és Verbier városaiban. Számos kínai városban is fellépett, köztük Pekingben, Shanghaiban, Wuhanban, Chengduban, Xi’anban, Hangzhouban, Suzhouban és Tianjinben. Bárhová is megy, a GSYO elnyeri a szakma és a közönség elismerését.

Vezényel: JING Huang

Csellista: QIN Li-Wei

Pipa szólista: ZHANG Qinag

Liszt Ferenc - II. Magyar rapszódia
Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiája a magyar rapszódiái közül a legnépszerűbb, 1847-ben a magyar néptánc, a "csárdás" alapján készült. A mű két részből áll: az első rész, a "lassan", egy lassú szólótánc zenéje. A második rész, a "friss", egy gyors és élénk tempójú párostánc zenéje. A darab eleje a népi élet színes és gazdag ábrázolásával azonnal magával ragadja a hallgatót. A dallam ezután lelassul és ünnepélyessé válik, mintha egy szomorú múltat mesélne el, kifejezve a magyar nép bánatát és tiltakozását nemzeti szerencsétlenségeik felett, valamint ellenálló és kitartó jellemüket. A második rész népi ünnepeken táncoló boldog embereket ábrázol. Az féktelen tánclépések, szárnyaló dallamok és gyors ritmusok a magyar emberek bátor, optimista és szenvedélyes természetét mutatják meg. A zenei csúcspont után egy pillanatnyi szünet következik. A táncosok távoznak, ám hamarosan újra összegyűlnek, ahogy a zene újult erővel folytatódik és a mű egy izgalmas és lelkes fináléval zárul.

Zhao Lin - Cselló és pipa versenymű: „A Happy Excursion”
A "Happy Excursion" a New York-i Filharmonikusok, a Pekingi Zenei Fesztivál és a Hangzhou Filharmonikusok közös megrendelésére készült. Ez a kettős versenymű csellóra és pipára Zhuangzi klasszikus kínai esszéjéről kapta a címét. A zenei tartalom az esszé azon képeiből merít ihletet, amelyek az én és az anyagi világ elfelejtését ábrázolják, megtestesítve a könnyedség és elengedés állapotát. Az ősi kínai tudósok és művészek szellemi életére reflektál. A szimfonikus zene nyelvén keresztül a darab összefonja a pipa finom és hosszan tartó hangjait a cselló mély és tágas tónusaival, kifejezve a szabad szellemi világ iránti kortárs vágyat és a boldog és szép élet iránti törekvést. A világpremierre 2018. október 26-án került sor a 21. Pekingi Zenei Fesztivál záró koncertjén, a Poly Színházban, Yu Long vezényletével, Yo-Yo Ma csellista és Wu Man pipa játékos előadásában. Az amerikai premier 2019 márciusában volt a David Geffen Hallban, a Lincoln Centerben, Yu Long vezényletével és a New York-i Filharmonikusokkal.

Qigang Chen - Instants d'un Opéra de Pékin
Eredetileg a 2000-es Messiaen Nemzetközi Zongoraverseny és a "Liberté New Music" megrendelésére Chen Qigang egy szóló zongoradarabot komponált. 2014-ben a Shanghai Szimfonikus Zenekar részére szimfonikus előjátékká írták át, amely a Shanghai Symphony Hall nyitó koncertjén csendült fel. Chen Qigang elárulta, hogy a pekingi opera témájú mű inspirációja gyermekkorából származik, amikor családjában klasszikus operát hallgatott. Bár a pekingi operával való kapcsolata háttérbe szorult középiskolai évei alatt, franciaországi tanulmányai során ezek ismét felszínre kerültek, Messiaen diákjaként. Kísérletezni kezdett a hagyományos kínai elemek nyugati zeneszerzési technikákkal való ötvözésével, így alakítva ki egyedi zenei nyelvét. Messiaen egyszer megjegyezte, hogy Chen Qigang művei valódi kreativitást és kivételes tehetséget mutatnak, a kínai gondolkodás és az európai zenei koncepciók tökéletes összeolvadását. Ez a mű is hűen tükrözi mindezt.

Igor Sztravinszkij - A Tűzmadár-szvit (1919)
A "Tűzmadár" szvit Stravinsky azonos című balettjéből származik, amely áttörést hozott a zeneszerző számára. A balett története az orosz mitológián alapul. Vadászat közben egy herceg elkap egy Tűzmadarat, de elengedi, miután meghallja annak siránkozó kiáltását. Hálából a Tűzmadár egy arany tollat ad a hercegnek, amit vészhelyzetben hívhat segítségül. A herceg elindul, hogy megmentse Zarevna hercegnőt, akit a gonosz varázsló, Kascsej király tart fogva. Amikor Kascsej éppen varázslattal akarja kővé változtatni a herceget, a herceg megrázza a tollat, hogy segítségül hívja a Tűzmadarat. A Tűzmadár vad táncra kényszeríti Kascsej és követőit, míg azok teljesen kimerülnek, majd altatódallal altatja el őket. A herceg kihasználja az alkalmat, hogy összetörje a Kascsej lelkét tartalmazó tojást, így a varázsló és követői elpusztulnak. Mindenki ünnepli a herceg és Zarevna hercegnő házasságát, és a Tűzmadár elrepül az örömteli kiáltások közepette.
A zeneszerző a balett zenéjét 1911-ben, 1919-ben és 1945-ben dolgozta át koncert szvitekké. A leggyakrabban előadott verzió az 1919-es feldolgozás, amit Tűzmadár-szvitként is emlegetnek, a három szvit közül ez a leghíresebb és leggyakrabban előadott variáció. A szvit négy részből áll: Bevezetés - a Tűzmadár tánca - Tűzmadár-variációk; A hercegnők khorovodja (Rondo); Kascsej király pokoli tánca; Finálé.

A műsorváltozás jogát fenntartjuk.
Az előadáson a 120 cm-nél magasabb Nézők vehetnek részt.