KLASSZIKUS BRAVÚROK

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

Kevés olyan alkotás keletkezett a klasszikus balett történetében, amelynek annyi verziója létezne, amennyi a Paquita-szvitnek vagy másképpen a Paquita Grand pas (classique)-nak. Marius Petipa készítette az eredeti Paquita című francia balettből az új darabot, amelyből karöltve Ludwig Minkus zeneszerzővel összeválogatta a főbb számokat. A művet az 1882-es oroszországi bemutatója óta máig úgy adják elő a világban, hogy annyi variációt és szólót használnak fel, és akár külső forrásból hozzátesznek, amennyit az adott produkció koreográfusa megálmodik. A darab további különlegessége, hogy gyakran a fellépő táncosok a saját személyükre szabottan határozzák meg, mely számot táncolják. Az Operaház színpadán ezúttal Mirzoyan Albert, Prokofieva Irina balettmesterek és Solymosi Tamás balettigazgató, a Magyar Nemzeti Balett nagy mesterei dolgozzák át és viszik színre Petipa koreográfiáját.

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

A Holland Táncszínházat több mint negyed századon át irányító Jiří Kylián nem ismeretlen a magyar közönség számára. Néhány egyfelvonásosa szerepelt már a Magyar Nemzeti Balett repertoárján, mert Kylián alkotásainak ott a helye minden olyan társulat műsorrendjében, ahol fontosnak tartják, hogy a múlt értékei mellett saját korunk balettművészetének kiemelkedő egyéniségeit is bemutassák a nézőknek. Kylián kivételes tehetségű koreográfus, aki a műfaj alapjaira építve szélesítette ki annak határait. Legfontosabb ihletője a muzsika, lendületes táncfolyamatai elsősorban a zeneművek hangulatait és szerkezetét tükrözik. Koreográfiái – bár soha nem mesélnek történeteket – közérthetők, teli vannak felejthetetlen karakterekkel. Kylián több táncművet is készített Mozart muzsikájára. A zeneszerző halálának 200. évfordulóján egy különleges balettel tisztelgett a nagy komponista előtt. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel ebben az alkotásban, melyben kellékként barokk stílusú ruhák, bizarr krinolinok is megjelennek. Merész látványosság, elegancia és stílusérzék jellemzi a koreográfusnak ezt az érett korszakából származó balettjét, amely 2013 májusa óta szerepel a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

„…úgy döntöttem, hogy nem alkothatok szimplán egy, a zeneszerző humorérzékét és zenei zsenijét tükröző táncsorozatot. Ehelyett hat, látszólag zavarosnak tűnő képet koreografáltam…” – nyilatkozta Jiří Kylián a Hat táncról. Kylián a burleszk szótári meghatározásának megfelelően esetlen, rizsporos parókájú, olykor irreálisan viselkedő hősök képtelen helyzeteire, helyzetkomikumaira és Mozart játékosságára építette táncdarabját. A táncosok mintha egy Mozart-korabeli panoptikumból lépnének elő, majd éppen a koreográfia újszerűsége, frissessége és szédületes dinamikája miatt egyre modernebb, időtlenebb hőseivé válnak Kylián abszurd alkotói világának. A Hat tánc azon kevés kortárs balettmű egyike, amely magas szintű klasszikus iskolázottságot kíván, ugyanakkor képes szívből megnevettetni mindenkit, aki csak látja: gyermektől az aggastyánig. Jiří Kylián a Magyar Állami Operaház Seregi-díjának tulajdonosa lett 2015-ben.

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

Az Etűdök olyan egyfelvonásos balett, amely óriási kihívást jelent a balettegyüttesek számára. Témája maga a klasszikus balett-technika, az iskola, a mindennapok tréningje, tudás és szakma fokmérője. Talán ezért is nevezte Arlene Croce neves amerikai tánckritikus a művet „anti-balettnek”. Mert a balettben hagyományosan a tánctudás tökéletességét a tartalom szolgálatába állítva mutatják be a közönségnek, a fáradságos mindennapi gyakorlás általában rejtve marad a nézők elől. A napi munka ugyanis a táncos számára a balettteremben zajlik, ott formálódik a tánc „szókészlete”, kinek-kinek saját testén, amely azután a színpadon a koreográfiák előadásához ad alapot. A közönség már csak az eredményt látja. Harald Lander dán koreográfus azonban úgy döntött, hogy beavatja a nézőt: színpadon mutatja be, hogyan épül fel a balettgyakorlat, hogyan diadalmaskodik a klasszikus mozdulatok és lépések letisztult szépsége még akár a fizika törvényei felett is. Az Etűdök budapesti újrafelfedezése óta hatalmas lehetőség a társulat  zólistáinak, és élvezetes, látványos szórakozás a közönségnek.