Best of Kodály / Magyar karácsony

A rendező gondolatai

A mi előadásunk nemcsak a zenét és zeneszerzőket, hanem a cselekményt tekintve is két síkon zajlik. Megjelenik benne a mai kor, és megidézzük Ádám Jenőt s korát, vagyis az 1931-es erdélyi kis falunak egy karácsony estjét, ahol a család vacsorára készül, várják a betlehemeseket, kántálókat, regölőket. Csupa néprajzi szempontból is jelentős, szinte dokumentumjáték-opera kerekedik így, amelyből sok érdekességet meg lehet tudni, olyan szokásokról, tárgyakról, amiket ma nem is ismerünk. Szerettük volna, ha a cselekmény szempontjából is izgalmasabb lenne az önmagában inkább csupán életképeket tartalmazó mű a gyerekek számára. Így Szokolai Brigitta dramaturg írt hozzá egy keretjátékot, mely során egy banda belopózik az Operaházba, és annak varázslatos világával ismerkednek meg, ahol ha kinyílik egy véletlenül talált láda, felcsendül a muzsika… És még arra is fény derül, hogy ki is valójában az 1931-ben született ikerpár… Számomra fontos volt, hogy valódi, intim, karácsonyi hangulatú előadást készítsünk a gyerekeknek – mégpedig gyerekekkel. A három felnőtt szereplőn kívül (Nagypapa, Gazda, Gazdasszony), az összes szerepet gyermekkari tagok játsszák, és igazán nagy élmény a velük való közös munka, az odaadásuk, koncentráltságuk, érdeklődésük.

Toronykőy Attila

A zenei átdolgozásról

Ádám Jenő zenéjéből egyértelműen kitűnik, hogy Kodály Zoltán és Bartók Béla kortársa volt. Számos ismerős harmóniai fordulat fedezhető fel a muzsikájában, miközben a ma Hollywoodból ismert effektekre és korát meghaladó modern, ugyanakkor meseszerű hangzásokra is fel lehet figyelni. Ezek persze eredetileg leginkább Rimszkij-Korszakov, Stravinsky és a Csajkovszkij-balettek által váltak ismertté – úgy lettek aztán „hollywoodiasak”. Ádám zenéje eklektikus, de mégis koherens; magyaros hatások és játékosság árad belőle. Fontos része volt ennek az izgalmas munkának, hogy magát az Ádám Jenő-kéziratot, mellyel az 1931-es keletkezése és előadása óta senki nem foglalkozott, rekonstruálni és digitalizálni kellett. Ezt követte egy komolyabb hangszerelési folyamat: a kisebb, Kocsár-féle zenekari felálláshoz igazítottuk az Ádám Jenő-darabot, hogy arányos legyen. Mivel bizonyos részek húzásra kerültek az Ádám-darabban, a fennmaradókat zenei átkötésekkel kellett összefűzni. Kocsár Miklós gyerekkari műveiből álló karácsonyi dalciklusa esetében szintén a hangszerelést kellett igazítani, hogy egységesebb legyen Ádám Jenőével. Így például itt egy helyett két trombita szólal meg, került bele oboa, zongora, hárfa, Glockenspiel, cseleszta és xilofon.

Andorka Márton