Kortalan kortárs kaland 2

Petite Mort

A Petit Mort című balettet Jiří Kylián kifejezetten a Salzburgi Zenei Fesztiválra készítette 1991-ben, Mozart halálának kétszázadik évfordulóján. A talán legszebb zongoraversenyekből választott részletekre (A-dúr zongoraverseny – Adagio, K. 488; C-dúr zongoraverseny – Andante, K. 467) hat nő és hat férfi táncol ebben a különleges hangulatú táncdarabban. Mellettük hat kard is szerepel a műben, amelyek szinte partnerként mozognak együtt a táncosokkal, olykor szokatlanabb, zabolázatlanabb és sajátosabb helyzeteket teremtve, mint a hús-vér partnerekkel való táncolás. Míg a kard a férfiak számára jelenít meg ezernyi szimbólumot (amelyek közül csak egy a férfiasság jelképe), addig a koreográfus a fekete, barokk stílusú ruhákkal, bizarr krinolinokkal a nőiességet hangsúlyozza. A megelevenedő, mozgó-guruló kellékek néha a táncosnők testét alkotják, máskor külön életet élve távolodnak el a testektől.

Kardok, ruhák, torzók, nők, férfiak, fejek, testek és végtagok… Mindezen elemek nem valamilyen provokáció kellékei. Kylián képi szimbolikája egy olyan világot mutat be, ahol az agresszió, a szexualitás, a csönd, a muzsika, a sebezhetőség, az egymásra utaltság és az örök emberi szépség együtt létezik sajátos költőiségben. A frivol érzékiség és egy különleges érzésvilág fenséges és időtlen párbeszédei zajlanak a néző szeme előtt a szereplők kettőseiben és csoportos táncaiban. „Petite Mort” azaz „kis halál” a francia nyelvben a szexuális beteljesülést jelenti, a gyönyör szenvedélyes, önkívületi pillanatát, amikor szinte megszűnik a valóság. Használják a kifejezést akkor is, amikor olyan tragikus dolog történik az emberrel, amelynek hatására „valami egy kicsit meghal benne”. Kylián a halállal kapcsolatos sokféle impressziója nyomán tágítja ki a szimbolikus képekből szőtt balettjét egyfajta „haláltánccá”. Az emberi életet mindvégig – még a legihletettebb pillanatokban is – elkísérő gondolatot szövi a gyönyörű, olykor szokatlan megoldásokat tartalmazó, ugyanakkor virtuóz eleganciájú duettek nagyszerű sorozatába. Merész látványosság, nagyszerű táncos fizikai teljesítmények, elegancia és stílusérzék jellemzik a koreográfusnak ezt az érett korszakából származó balettjét.

Major Rita

Hat tánc

A Petite Mort párdarabjának tekinthető Hat táncról Jiří Kylián a következőket vallja: „Mozart zenéjét választottam ehhez a produkcióhoz – azét a Mozartét, aki kiválóan példázza, hogy egy fájdalmasan rövid életút alatt is meg lehet érteni az életet a maga teljességében, fantáziagazdagságában, nevetségességében és őrültségében... ő ugyanis elfogadta, hogy életünk nem más, mint maszkabál, valami sokkal mélyebbnek és jelentőségteljesebbnek a jelmezes próbája... Bár Mozart Hat tánca szórakoztató jellege miatt nagy népszerűségnek örvend, szerintem nem lenne szabad csupán valamiféle börleszket látni benne. A zenében rejlő humornak itt az lenne a valós szerepe, hogy ráirányítsa a figyelmünket értékeink relativitására... úgy döntöttem, hogy nem alkothatok szimplán egy, a zeneszerző humorérzékét és zenei zsenijét tükröző táncsorozatot. Ehelyett hat, látszólag zavarosnak tűnő képet koreografáltam.”

1986-ban, Amszterdamban bemutatott balettjében Kylián a mozarti játékosságot és az abszurd valóságot ültette át a mozdulatok nyelvére. Nem akart semmilyen történetet sem elmesélni, inkább a börleszk szótári meghatározásának megfelelően esetlen, olykor irreálisan viselkedő hősök képtelen helyzeteire, helyzetkomikumaira építette táncdarabját. A pajzánság ebből a műből sem hiányzik, az életteli jelenetek sziporkázó karikatúrái férfiak és nők ezerarcú, de mégis öröktől ismerős kapcsolatainak. A fergeteges koreográfiai megoldások mellett, amelyben a klasszikus balett technikája és a koreográfusra jellemző egyedi mozdulatok kapcsolódnak össze társastáncokra is emlékeztető kombinációkban, ezúttal is fontos mellékszereplők a kellékek: a borzas frizurák, a maszkírozott arcok, a parókákból szállongó rizsporfelhők, a feszes térdnadrágok, repdeső-csavarodó női ruhák. A nyolc táncos az első pillanatban úgy jelenik meg a színpadon, mintha egy Mozart korabeli panoptikumból lépnének elő, majd éppen a koreográfia újszerűsége, frissessége és szédületes dinamikája okozza, hogy egyre modernebb, időtlenebb, általánosíthatóbb hőseivé válnak Kylián abszurd alkotói világának. Eközben egy percre sem tűnik el Mozart zsenije, ott érezzük őt a zenében, a hangulatban, a látványvilágban.

Major Rita