Salome

Mi történik, ha egy hatalmát féltő, a földi örömöknek ellenállni képtelen fejedelem, egy feslett erkölcsű, bosszúszomjas, manipulatív nő és egy vágyaktól fűtött, de erősen befolyásolható tinédzserlány legrosszabb tulajdonságai egyszerre törnek felszínre egy szent ember megjelenésekor? Valaki elveszti a fejét… Mi történik, ha a konvenciókat felrúgó ír szerző egy bibliai témát erősen erotikus és vérgőzös módon feldolgozó drámáját egy német zeneszerző úgy alkalmazza operaszínpadra, hogy zenei invencióival a műfaj végső határait feszegeti? Megszületik a modern opera… Oscar Wilde színdarabját a brit cenzúra évtizedekig tiltotta, ezért a párizsi közönség láthatta először színpadon 1896-ban. Bár a mű kedvező fogadtatásra talált, sikerét alig egy évtizeddel később a belőle készült opera elhomályosította: diadalútja éppen ellenkezőleg indult. Míg Richard Strauss zenedrámájának 1905-ös drezdai bemutatóján az embert próbáló címszerep megformálója például nem volt hajlandó előadni a Hétfátyol-táncot, emellett a zene és a téma egészében is sokkolta a közönséget, ma a Salome már a nemzetközi operarepertoár egyik alappillére, amely újabb és újabb értelmezésekben tér vissza. Az OPERA bemutatóját Szabó Máté viszi színre kortárs felfogásban, produkciója ugyanakkor kapcsolatot tart a korábbi előadással, Rátóti Zoltán művével is, hisz feltűnik benne annak a történelmi hitelességű díszletnek a visszfénye, amelyet a magyar ókorkutató, dr. Vörös Győző Machaerus hegyén végzett ásatásai nyomán lehetett megépíteni. A produkciót az OPERA első karmestere, Rajna Martin dirigálja.