A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI /
A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA

kortárs opera főpróba

február 9., csütörtök 18:00

Magyar Állami Operaház

Részletek

Helyszín
Magyar Állami Operaház
Dátum
2023. február 9.
Kezdés ideje
18:00
Befejezés ideje
22:00

Velekei László / Bartók Béla

A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI

„Operaházunk félszázados múltjában nincs még egy olyan fontos dátum, mint Bartók Béla első táncjátékának, A fából faragott királyfinak bemutató előadása 1917. május 12-én. Ekkor csendült fel először a magyar dalszín-házban olyan muzsika, melyben a magyar szellem, Vörösmarty, Petőfi, Ady nemzetének géniusza, igazi nagyság-ban, teljes eredetiségében nyilatkozhatott meg” – írja a zenetudós Tóth Aladár, az OPERA későbbi igazgatója. Az ősbemutató óta eltelt 105 év alatt számtalan jelentős koreográfus vitte színre a szinte folyamatosan a repertoár részét képező darabot, melyben a meseszerű erdei világ keveredik a férfi és nő valóságosan mély, emberi küzdelmeivel. A mű a 2022/23-as évadban a Győri Balett igazgatója, Velekei László által kelt életre.
Koreográfus
Velekei László
Zeneszerző
Bartók Béla
Szövegkönyv
Balázs Béla
Dramaturg
Csepi Alexandra
Steffen Aarfing A kékszakállú herceg vára díszletébe a díszletet tervezte
Rózsa István
Jelmeztervező
Rományi Nóra
Világítástervező
Pillinger Tamás
A koreográfus asszisztense
Bajári Levente
Próbavezető balettmester
Szakács Attila

Bartók Béla

A kékszakállú herceg vára

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásosa kivételes, misztikummal teli darab, amely mind az értelmezés, mind a színpadra állítás tekintetében izgalmas kihívások elé állít rendezőket, alkotókat és előadókat egyaránt. Nem csoda hát, hogy országon belül és kívül oly gyakran tűzik műsorra. Az OPERA az idei évadban visszatér a nemzetközileg elismert dán rendező, Kasper Holten színreviteléhez, aki többek közt a berlini Deutsche Oper, a bécsi Theater an der Wien, a Finn Nemzeti Operaház, a bécsi Staatsoper, a milánói Scala és a Bregenzi Fesztivál színpadán is nagy sikerrel mutatkozott be alkotóként, 2017 tavaszáig pedig a londoni Royal Opera House művészeti igazgatói posztját töltötte be. Sőt Budapesten forgatta a 2010-ben bemutatott Juan című Don Giovanni-operafilmjét. Rendezéseire a letisztult, sokszor monumentális látványvilág, a tradíció és az újító törekvések harmonikus egyensúlya jellemző. „Olvasni, hallgatni, gondolkodni és érezni. Az a fontos, hogy ne prekoncepciókat követve elemezzek, vagy ne mindig ugyanazt a művészi stílust alkalmazzam, hanem hogy kapcsolatba kerüljek a darabbal, és teljesen tisztában legyek azzal, mi az, amivel lenyűgöz engem. Csak ezután jöhet az esztétika, a koncepció és a többi” – vallja Holten.

Zeneszerző
Bartók Béla
Szövegíró
Balázs Béla
Rendező
Kasper Holten
Díszlettervező
Steffen Aarfing
Világítástervező
Ulrik Gad
Dramaturg
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Zollman Péter

Előadások

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
01. Opera Premier bérlet
Bemutató
Magyar Állami Operaház
17. Kováts Kolos bérlet
Magyar Állami Operaház
15. Szakály György bérlet
Magyar Állami Operaház
11. Pitti Katalin bérlet
Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
18. Kiss-B. Atilla bérlet

Cselekmény

A fából faragott királyfi
Két szomszédos dombon áll a Királyfi és a Királykisasszony pompás vára: ezeket sűrű, burjánzó természeti környezet veszi körül, ahol a Tündérboszorkány uralkodik. Egy szép reggelen a Királykisasszony kilép várából, majd gondtalanul játszani kezd. A szomszéd várból a Királyfi is előjön, s elindul világot látni. A Tündérboszorkány azért, hogy megakadályozza a két fiatal találkozását, visszaparancsolja a Királykisasszonyt a várába, a Királyfi azonban megpillantja a lányt, és azonnal beleszeret. Megpróbál közelebb jutni szíve választottjához, de a Tündérboszorkány parancsára megindul az erdő, és a fák az útját állják. A Királyfi átjut a sűrű erdőn, de a Tündérboszorkány megárasztja a vizeket. A patak sodrása letépi királyi ékességeit és maga alá gyűri a Királyfit. Vigaszul a Tündérboszorkány kifaragja a fiú mását, s annak köpenyével és koronájával ékesíti fel azt. A különös alak megtetszik a Királykisasszonynak, akinek érkezésére a Királyfi előbukkan hullámsírjából, hogy választottjához szaladjon.

A Tündérboszorkány cselt vet ismét, és varázserejével életre kelti a bábot, amely groteszk táncba kezd. A Királykisasszony figyelmét teljesen magára vonja a különös alak, táncra perdül vele, majd magával viszi a várába. A Királyfi szomorúan figyeli fából faragott mása diadalát.

Bánatában a Királyfi a természetben nyer vigaszt. A Tündérboszorkány az erdő királyává koronázza, támogatásul mellé rendeli a természet erőit, amelyek behódolnak a Királyfi előtt. Így már a Királykisasszonynak is megtetszik a fiú, ráadásul a fából faragott királyfi egyre élettelenebb.

Ám az igazi Királyfi elfordul a Királykisasszonytól, akinek ezután az erdő, a Tündérboszorkány varázslata is útját állja. A Királylány nem tud áthatolni a fák sűrűjén, szégyenében eldobja királyi ékességeit, és levágja haját. A Királyfi és a természet is megbékél végül, s a fiatalok egymásra találnak. Boldog kettősüket a beteljesülés záróképében az immár elcsendesült, védelmező természet veszi körül.

A kékszakállú herceg vára
Bartók Béla és Balázs Béla szimbolista operájának főszereplője Kékszakállú és asszonya, Judit, aki családját és vőlegényét hagyta el, hogy szerelmét követhesse. Kékszakállú vára – azaz lelke – azonban hét csukott ajtót rejt. Judit ráveszi a férfit, hogy sorra kinyithassa őket.

Az első ajtó mögött a kínzókamra, a második mögött a fegyveresház tárul fel. Judit nem elégszik meg ennyivel, a többi ajtót is ki akarja nyitni, hogy szerelme várát fénnyel töltse meg. Kékszakállú további három kulcsot ad neki: a harmadik a kincseskamra, a negyedik a rejtett kert ajtaját nyitja. A kincsek, virágok azonban véresek.

A férfi felszólítására Judit kinyitja az ötödik ajtót is: hatalmas fénnyel ragyog fel Kékszakállú birodalma. A felhők azonban sötét árnyat vetnek. Judit most már a „legbelső” ajtók mögé is be akar látni, hiába kéri őt Kékszakállú: ne kérdezzen, csak szeresse őt. Judit megkapja a hatodik kulcsot, amely a könnyek tavának ajtaját nyitja. Az utolsó ajtó mögül végül a régi asszonyok tűnnek elő. Besötétedik.