Richard Strauss

ARIADNÉ NAXOSZBAN

kortárs opera 18

Opera előjátékkal, egy részben, német nyelven, magyar és angol felirattal

A zene szent művészet, amely a legvadabb bolondságot öleli magába, mint a kerubok a ragyogó trónt!” – így hangzik Richard Strauss és Hugo von Hofmannstahl egyik legizgalmasabb operájának Prológjában a Komponista hitvallása. A darab két meglehetősen különböző műfajt ötvöz játékosan: a tragikus operát és a romantikus farce-ot. Az eredmény egy rendkívül gazdag szövetű mű, amely vizsgálja a művészetnek a társadalomban betöltött szerepét, illetve az igaz szerelem és a szabadosság ellentétpárját is. 
A vidámságot és a szomorúságot, a szerelmet és a halált egyidejűleg azért adjuk elő, mert élni kell. És ez maga az élet. Ahogy a mindennapokban is össze vannak keveredve ezek az érzelmek, ugyanúgy most a színházban is össze lesznek keveredve.” – üzeni a rendező, Anger Ferenc. 
Karmester
Halász Péter
Udvarmester
Csémy Balázs
Zenetanár
Erdős Attila
Komponista
Balga Gabriella
Tenor – Bacchus
Kovácsházi István
Táncmester
Megyesi Zoltán
Parókakészítő
Rezsnyák Róbert
Egy lakáj
Pataki Bence
Zerbinetta
Szemere Zita
Primadonna – Ariadné
Szabóki Tünde
Harlekin
Cseh Antal
Scaramuccio
László Boldizsár
Truffaldin
Bakonyi Marcell
Brighella
Horváth István
Najád
Váradi Zita
Driád
Megyesi Schwartz Lúcia
Echo
Nagy Zsófia
Hivatalnok

Előadások

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
10. Kovács János bérlet
Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
08. Tokody Ilona bérlet
Magyar Állami Operaház

Cselekmény

Előjáték:

Egy újgazdag bécsi úr vacsoravendégeit két színielőadással készül szórakoztatni. Először egy fiatal zeneszerző fennkölt operáját, az Ariadné Naxoszbant mutatnák be, aztán egy táncosnő és komédiásai adnák elő A hűtlen Zerbinetta és négy imádója című rögtönzésüket. A méltatlan párosítás miatt eleve sértett zenészeket megdöbbenti a háziúr új döntése: a két előadást egyszerre kell megtartani, a kilenc órai tűzijáték előtt. Szerencsére a leleményes táncosnő, Zerbinetta kitalálja, hogyan lehet megmenteni a helyzetet: a két darabot úgy kell meghúzni, hogy passzoljanak egymáshoz.


Az opera:

Ariadné Naxosz szigetén hűtlen kedvesét, Thészeuszt siratja. Hiába vigasztalják a nimfák, és próbálják felvidítani a komédiások, ő már csak a halál hírnökét várja. Amikor Zerbinetta arra akarja rávenni, hogy a halál helyett keressen vigasztalást az első arra alkalmas férfi karjai között, Ariadné felháborodva vonul vissza barlangjába. Így Zerbinetta zavartalanul válogathat imádói között. Végül Harlekint tünteti ki kegyeivel, mire a többi komédiás csalódottan elkullog.

Ekkor rontanak be a nimfák a hírrel: hajó közeleg. Megérkezik Bacchus, a bor és a mámor daliás istene. Ariadné gyászában azt hiszi, a halál hírnöke, Hermész jött el érte, hogy elvigye magával az alvilágba. Boldogan omlik a karjába. Halál helyett azonban a szerelem csodálatos mámora járja át mindkettőjüket. Zerbinetta is elégedett, tanítása nem veszett kárba.