Petrovics Emil

C'est la guerre; Lysistraté

opera

június 10., szombat 11:00

Operaház

Hangversenyszerű előadás, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Nem kitalálni – megtalálni kell. Rátalálni. Rá kell találni a hangokra. Hogy melyikre, azt az ember biológiai alkata határozza meg. Találni kell, ez a titok” – hangzik Petrovics Emil (1930-2011) zeneszerzői ars poeticája. A hatvanas évek elején született két egyfelvonásosa, az átütő sikert arató C’est la guerre című zenedráma és az 1971-ben átdolgozott Lysistrate című vígopera. Az 1962-ben az Operaházban bemutatott C’est la guerre-ben a Vizavi nevű, tolókocsiban ülő nyugalmazott tisztben és a házmesternében a hatalom agresszív, egymást kiegészítő képviselőit teremtette meg. Az Operaház 1971-ben mutatta be az Arisztophanész vígjátéka nyomán készült Lysistratét, melynek célja a zeneszerző szavaival „hangokká alakítani a legendáktól és asszociációktól felragyogtatott görögségképzetet.”

Részletek

Helyszín
Operaház
Dátum
2017. június 10.
Kezdés ideje
11:00
Befejezés ideje
13:10

Petrovics Emil

C'est la guerre

Petrovics Emil

Lysistrate

Előadások

Operaház

Cselekmény

C'est la guerre

Történik: Budapesten, 1944. második felében
A függöny előtt a Házmesterné és Vizavi katonaszökevények után vizslatnak. Ez, és a feljelentés a kedvelt szórakozásuk.
A férj és a feleség egy szökevényt rejtegetnek otthonukban. Ez 1944. végén halállal büntethető cselekmény. Nem is sejtik, hogy a lakásba bejáratos házmesterné, és egy szembeni rokkant ezredes, a Vizavi figyelik őket, és éppen katonaszökevényekre vadásznak. A férjet katonatisztek egy csoportja beviszi munkahelyére, a gyárba, az egyik tisztnek megtetszik az asszony s hogy újra lássa, mintegy véletlenül otthagyja az aktatáskáját. A feleség kidobja azt az ablakon. Jön a házmesterné. A feleség és a szökevény szeretők. Három csésze van az asztalon. A házmesterné jön a házbérért, és észreveszi ezt. Értesíti a tábori csendőrséget. Hozzák is vissza a férjet, előhúzzák a szökevényt, és velük távoznak. Az utcán felugatnak a géppisztolyok. Az asszony azonnal tudja, hogy a két férfinak vége. A "maradós" tiszt csak ennyit mond: c'est la guerre! Az asszony kiveti magát a negyedik emeleti lakás teraszáról az utcára.
A házmesterné és a Vizavi új áldozatok után néznek.

Lysistrate

Történik: az ókori Athénban
"Az athéni nők már nagyon unják a háborút. Összefognak, és elhatározzák, hogy ameddig csak a rusnya férfiak be nem fejezik a háborúskodást Spártával, addig nem hajlandók - hogy úgy mondjam - házaséletet élni. Az összefogás eredménye: általános ünneplés, béke. Legalábbis Arisztophanésznél." - Petrovics Emil

I. rész
Háború van, s a háború gondja a nőké
1. A nép fohásza a Békéhez (Vegyeskar)
2. Vita a háborúról (Lysistraté, női karvezető, női-, férfikar)
3. A nők esküje (Lysistraté, női karvezető, nőikar)
4. A férfiak nyomorúsága (Férfi karvezető, férfikar)
5. Verekedés a Fellegvár előtt (Férfi karvezető, női karvezető, férfi-, nőikar, Lysistraté)

II. rész
A fellegvárban
6. Férfi kellene (Lysistraté, nőikar)
7. Fohász (Női karvezető, nőikar)
8. Kuplé a női nemről (Női karvezető, nőikar)
9. Finálé (Lysistraté, női-, férfikarvezető, női-, férfikar)

III. rész
Kibékülés
10. A férfiak nyomorúsága (Férfi karvezető, férfikar)
11. Lysistraté bevonulása (Vegyeskar)
12. Jöjj, csatabontó (Férfi karvezető)
13. Epigramma (Lysistraté, vegyeskar)
14. Finálé (Lysistraté, női-, férfikarvezető, női-, férfikar)