Szörényi Levente – Bródy János

István, a király – MVM OperaKaland

mix opera 8 főpróba

április 20., csütörtök 18:00

Magyar Állami Operaház
  • Partner: Szponzor: MVM

A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

A magyar rockopera- és musicaltermés messze legsikeresebb darabja, az István, a király a kezdetektől, az eredeti lemezkiadás óta nemcsak szimfonikus jegyekkel rendelkezett, de áthatotta a klasszikus operákra jellemző vokális, zártszámos gondolkodás, a nagyszabású tablók jelenléte és a rockmuzsikát egyetemes távlatokba emelő hangszerelés is. A magyar história egyik alaptörténetét Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámáján keresztül megközelítő Szörényi Levente-mű verseit a régi szerzőtárs, Bródy János írta. Szörényi Levente 75. születésnapja alkalmából arra vállalkozik a Magyar Állami Operaház, hogy igazi kuriózummal kísérletezzen: az István, a királyt operai hangszereléssel, operaénekesek előadásában viszi színre. Gyöngyösi Levente zeneszerző munkája Szörényi Levente művészete előtti újabb főhajtásként is értelmezhető (korábban szimfóniát komponált az Illés együttes egyes témáira). Tisztán szimfonikus partitúrája révén és a produkcióban részt vevő operaénekesek által a mű teljességgel megszabadul a kihangosítás szükségletétől, és az Operaház atmoszférájában újabb értékei tűnnek fel. Magyarok milliói tudják fejből az István, a király máig ikonikus dalait – immár áriáit. Az újjászületett művet Szinetár Miklós, a magyar operaélet nagy mestere vitte színre.

Az előadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség és a Melody Kft. közvetítésével jött létre.

Részletek

Helyszín
Magyar Állami Operaház
Dátum
2023. április 20.
Kezdés ideje
18:00
Befejezés ideje
20:25
Zeneszerző
Szörényi Levente
Szövegíró
Bródy János
Eredeti dráma
Boldizsár Miklós
Szimfonikus hangszerelés
Gyöngyösi Levente
Rendező
Szinetár Miklós
Díszlettervező
Horesnyi Balázs
Jelmeztervező
Velich Rita
Koreográfus
Vári Bertalan
Dramaturg
Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Karigazgató
Csiki Gábor
Video mapping
Limelight
A gyermekkar vezetője
Hajzer Nikolett

Előadások

Bemutató: 2020. október 17.

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
36. Medveczky Ádám bérlet
Magyar Állami Operaház
13. Szinetár Miklós bérlet
Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
18. Kiss-B. Attila bérlet

Cselekmény

Géza fejedelem fia, István és a bajor hercegnő, Gizella összeházasodnak. A nép imádkozik a párért. Az ünnepélyes hangulatban a három magyar úr, Bese, Solt és Sur már előre a további boldogulásról fantáziál. Koppány vezér keresztény lánya, Réka térítéssel próbálkozik, amikor megjelenik apja egyik pogány embere, Laborc, aki elutasítja az új istenképet. Géza halála után a temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány ugyanis hiába reméli, hogy Géza halála feloldja az ő korábbi ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti.

Isten békéjét kéri a nép, majd Istvánt és anyját, Saroltot egy népi együttes szórakoztatja, amit ő túl régimódinak talál. Ekkor érkezik Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot, hogy az ősi hagyomány szerint menjen hozzá feleségül, és uralkodjanak együtt tovább. Sarolt ezt visszautasítja, és kivégezteti Laborcot. Ismét megjelenik a három haszonleső úr, akik most István pártjára állnak. Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Amikor Sur, Solt és Bese távozik, István kétségeit fejezi ki, de Sarolt lelket önt belé. Mások is elégedetlenek: Gizella férjként, Vecellin lovag hadvezérként vár többet Istvántól. Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé.

Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja a vezér híveihez szól. Koppányt imádói, Boglárka, Enikő és Picúr, igyekeznek elcsábítani, a vezér azonban ellenáll. A három köpönyegforgató úr érkezik a fejedelemválasztás hírével. Most Koppány oldalán próbálnának szerencsét, ám ő sem támogatja őket. Torda kihasználja a feszültséget, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét, majd áldozatot mutat be az ősi istenségeknek. Réka rémálmáról számol be atyjának, akit árulóként, felnégyelve látott., de Koppány nem lát más utat, csak a nyílt harcot. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az Róma felé fordul, ám Koppány így nem fogadja el a trónt. Torda érkezik a hadba hívó véres karddal. A csatában Koppány vezér súlyos vereséget szenved.

A csata, a testvérharc áldozatait asszonyok, öregek, gyerekek gyászolják. A győztes seregek Istvánt ünneplik. Megérkezik Réka, és atyja holttestét kéri, hogy eltemethesse. István hajlandó lenne teljesíteni a lány kérését, de Sarolt nem engedi, sőt kiadja a parancsot: „Felnégyelni!” Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt.