PÁRIZS LÁNGJAI
klasszikus
balett
12
október 10., vasárnap 19:00
Erkel Színház – Nagyszínpad
Klasszikus balett három felvonásban
A francia forradalom idején játszódó, sodró erejű és tempójú Párizs lángjai az egyik legsikeresebbnek mondható szovjet balett, melynek első előadásai során a közönség állva, egy emberként énekelte a művészekkel a La Marseillaise-t. Kifejezett újításnak számított akkor és ott az alkotók közös törekvése, hogy vérbeli balettdrámát hozzanak létre. A balett-történetnek ezen emblematikus darabjában a táncosoknak egyszerre kell magas fokon birtokában lenniük a klasszikus balett-technikának és a karakter-jellemábrázolásnak. A budapesti Operában 1977-ben került színre utoljára, 2021-től Michael Messerer újragondolt változatában látható a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.
Részletek
- Helyszín
- Erkel Színház – Nagyszínpad
- Dátum
- 2021. október 10.
- Kezdés ideje
- 19:00
- Befejezés ideje
- 21:00
Cselekmény
I. Felvonás
1. jelenet
1792 nyara, Marseille határában, Costa de Beauregard márki erdőszéli kastélyának közelében három alakot látunk. Gaspard és gyermekei tűnnek elő a fák közül: a 18 éves Jeanne és a 9 éves Jacques egy szekér tűzifát húznak maguk után, de a kocsi egyik tengelye eltörik és a kereke kigurul. A javítás nem megy gyorsan, a két gyerek játszik ahelyett, hogy segítene. Ekkor felharsan a kürt, ami a márki visszatérését jelzi a vadászatból. Gaspard és a gyerekek sietve igyekeznek megjavítani a szekeret, de nem tudnak elszökni a márki elől. De Beauregard dühében felboríttatja a kordét, és ráuszítja katonáit a szegény parasztra. Ő maga is üti, míg Jeanne közéjük nem áll, hogy testével védelmezze apját. Ekkor a márki meghallja a forradalom dalát, a Marseillaise-t és besiet a kastélyába.
A Philippe vezette marseille-i csapat az erdőn át Párizs felé tart, hogy támogatást nyújtson a köztársaságpártiaknak. Segítenek Gaspard-nak és Jeanne-nak visszarakni a szekér tengelyét és a kerekeit. Jacques lelkesen lengeti a forradalmi zászlót. Mindeközben a márki egy titkos ajtón keresztül elmenekül a kastélyából. A parasztok nagy örömmel fogadják a marseille-i csapatot. Philippe felszólítja őket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, Gaspard és gyermekei velük tartanak Párizsba.
2. jelenet
Bál a Versailles-i palotában. Az udvarhölgyek és a királyi őrség tisztjei sarabande-ot táncolnak. A tánc befejeztével a ceremóniamester meghívja a vendégeket az udvari színház előadásának megtekintésére: Mireille de Poitiers és Antoine Mistral egy szerelmes jelenetet adnak elő, Ámor áldozatainak történetét.
Megérkezik a XVI. Lajos király és Marie Antoinette királyné, a jelenlévők emelik poharukat a monarchiára. Belép de Beauregard márki, aki most érkezett Marseille-ből, kezében a trikolórral és egy szalaggal, melyen ez a felirat áll: „Háborút a palotáknak, békét a kunyhóknak!” A márki felolvas egy levelet, melyben XVI. Lajos arra kéri Poroszországot, hogy küldjön csapatokat Franciaországba, és vessen véget a forradalomnak. A királyt felkérik a dokumentum aláírására, aki habozik, de Marie Antoinette ráveszi, hogy kézjegyével lássa el a dokumentumot. A jelenlévők fegyverrel tisztelegnek a királyi pár előtt.
Miután az uralkodó és hitvese elhagyják a báltermet, a mulatság folytatódik. De Beauregard márki táncolni hívja Mireille-t, akinek nincs választása, el kell fogadnia a felkérést. A márki bárdolatlan és tiszteletlen, Mireille megpróbál elmenekülni előle. Antoine a tisztek lankadó figyelmét kihasználva elolvassa a király által aláírt levelet. A márki visszatér a bálterembe és észreveszi a papírt Antoine kezében, rájön, hogy a színész mindent tud, pisztolyt ránt és lelövi. A lövés hangjára Mireille visszasiet a terembe, észreveszi Antoine élettelen testét, kezében a papírdarabot. Elolvassa és megérti, miért kellett meghalnia. Elteszi a levelet és sietve elhagyja a palotát.
II. Felvonás
1. jelenet
Párizsban éjszaka egy téren összegyűlnek a polgárok, köztük a baszkok és auvergne-iak. A párizsiak örülnek, amikor meglátják a Marseille-ből érkezett csapatot. A baszkok nagyon jó harcosok, közülük is kiemelkedik Thérèse, az utcai tüntetések szenvedélyes résztvevője. Mireille de Poitiers is ide érkezik kezében a levéllel, ami leleplezi az arisztokraták ármánykodását. Az emberek szétosztják a fegyvereket, majd a trikolórt lengetve és a forradalmi dalt énekelve a király palotájához vonulnak.
A felfegyverkezett tömeg megrohamozza a palotát. De Beauregard márki a svájci gárda katonáival igyekszik megállíttatni a tömeget, de az emberek betörnek a palota termeibe. Philippe ráront Beauregard márkira, aki megpróbálja lelőni, de a tömeg elsodorja őt és a gárdistákat is. Thérèse zászlóval a kezében esik el. A csata véget ért, a tömeg elfoglalja a palotát.
III. Felvonás
Az emberek ünnepelnek az elfoglalt királyi palotában. Mireille de Poitiers előadja a Szabadság pas de deux-t, a köztársaság győzelmét szimbolizáló trikolórral. Az Egyenlőség és a Testvériség allegorikus táncait is bemutatják a színészek. Nemcsak a szabadság napja érkezett el, hanem Jeanne és Philip házasságának pillanata is.