Ránki György

POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA

kortárs opera 6

január 13., szombat 15:30

Magyar Állami Operaház

Kódfejtő

A podcast-sorozat alábbi adásában Ránki György Pomádé király új ruhája című darabjának keletkezéstörténetét és zenéjét, valamint az OPERA produkciójának rendezői koncepcióját ismerhetik meg.

Gyermekopera egy részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Pomádiában, a királyi udvar az uralkodó névnapjára készül. Pomádé királynak azonban komoly gond nehezedik a vállára: egyetlen olyan ruhája sincs ugyanis, amit az ünnepségre felvehetne, hisz mindet
viselte már legalább egyszer. Két idegen takács csodás szövetből szőtt ruhát ígér a királynak, valóban nem akármilyent: „A mi csodakelménk varázslatos holmi. / Varázslatos holmi, mert nem láthatja bárki! / A bölcs, az igaz látja, s elkáprázik tőle. / De a buta, a hitvány mit sem lát belőle.” Ránki György gyermekoperáját Hans Christian Andersen meséje alapján írta, zenei világa a magyar népdalkincsből építkezik (felcsendül az A malomnak nincsen köve, az A bolhási kertek alatt, az Anyám, édesanyám, elfeslett a csizmám – hogy csupán néhányat említsünk), és egészen a jazzes hangzásig ível. Károlyi Amy bravúrosan szellemes szövegkönyvére komponálta a művet a zeneszerző sziporkázó zenei tréfáival, amivel görbe tükröt tart a királyi udvar képmutató világa elé. Bár meseoperáról van szó, mind a zene, mind Tornykőy Attila rendezése elkápráztatja a közönséget a legifjabb nézőktől a legidősebbekig.

Részletek

Helyszín
Magyar Állami Operaház
Dátum
2024. január 13.
Kezdés ideje
15:30
Befejezés ideje
16:30
Szövegíró
Károlyi Amy
Rendező
Toronykőy Attila
Látványtervező
Juhász Katalin
Jelmeztervező
Juhász Katalin
Koreográfus
Horváth Gábor
Karigazgató
Csiki Gábor
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane

Előadások

Bemutató: 2008. október 4.

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház

Cselekmény

A vásártéren nagy a sürgés-forgás. Dani és Béni fennen hirdetik: minden mesterség közül a leghasznosabb a takácsoké, főleg, ha valaki olyan csodakelmét tud szőni, mint ők. Arra jön az őrjárat, s mikor a kapitány megtudja, hogy a két messziről jött idegen csodakelmét kínál, nyomban viszik őket a király színe elé. Pomádé király őfenségének ugyanis fő a feje. Másnap a névnapját ünnepelné, azt a napot, amikor minden évben fényes díszmenetben vonul el szeretett népe előtt. Ezúttal azonban minden valószínűség szerint elmarad a várva várt ceremónia, mert a királynak egyetlen olyan ruhája sincsen, amit ne viselt volna már legalább egyszer. Hiába a rengeteg ruha, a király mindet megunta, a szabók pedig minden ötletükből kifogytak.
Amikor a nagy uralkodó bőséges reggelijét elfogyasztotta, elébe hozzák a két csodatakácsot. Óriási az öröm, a király visszavonja korábbi parancsát, melyben lefújta a másnapi parádét. Mégis lesz mit felvennie, nem kell az ágyban töltenie a névnapját! Dani és Béni megígérik, hogy csodafonalukból megszövik a csodakelmét, abból pedig kiszabják a csodaöltözetet. Egyvalamit azonban hozzátesznek: a ruhának van egy lényeges tulajdonsága. Csak az okosak, becsületesek és igazak látják. Aki hazug, gonosz vagy buta, nem lát mást, csak levegőt.
A királyt éjszaka rémálmok gyötrik. Mi lesz, ha nem látja azt a bizonyos csodaruhát? Gyorsan meneszti a kancellárját és a minisztereit, lessék ki a takácsok munkáját. Ha ők látják a kelmét, nyilván látja majd ő is, hisz egy király nem lehet butább az alattvalóinál. Szerinte "akinek hivatalt ád, észt is ád az Isten". Dani és Béni ezalatt buzgón szövik a semmit. Nem lát persze semmit sem a kancellár, sem a miniszterek, de senki nem meri bevallani.
Reggel megjelenik a király is. A megdöbbenéstől először szóhoz sem jut, de a takácsok annyira dicsérik művüket, hogy végül kötélnek áll, és bevonul a spanyolfal mögé próbálni. A ruha úgy simul deli termetéhez, hogy szinte nem is érzi, hogy van rajta ruha.
Végre sor kerül a nagy eseményre. A vásártéren felvonul a díszmenet, majd a fényes baldachin alól kilép a király: pucéran. A dermedt csendben egyetlen hang harsan, a kis suszterinasé: "a királyon nincsen semmi!" Erre aztán teljes erővel kitör a felfordulás. Hagyma- és paradicsomzápor zúdul a királyra és az udvartartásra; menekül az előkelőség, fut, ki merre lát.