Kodály Zoltán

Székely fonó

mix opera 10 főpróba

szeptember 29., csütörtök 18:00

Operaház

Életképek magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt. 
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estét változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.
Kodály anyai ágon lengyel származású volt. Rendhagyó módon éppen egy lengyel rendező, Michał Znaniecki szemén keresztül láthatjuk, hogyan érzékeli ezt az ízig-vérig magyar művet egy külföldi művész.

Határtalan Opera

Az új évad indításakor egyfajta invokációként szokásunk, hogy Gyula város polgármestere, dr. Görgényi Ernő koszorúzza az alföldi település leghíresebb szülöttének, a magyar opera atyjának, az Operaház első főzeneigazgatójának, Erkel Ferencnek szobrát, mely a főbejárat balján foglal helyet. A nyilvános főpróbáját megelőző, immár ugyancsak hagyományos állampolgári eskütételt Terézváros polgármestere, dr. Hassay Zsófia vezeti.

Partnerünk: Terézváros Önkormányzata, Gyula Város Önkormányzata

17 óra, Andrássy út: koszorúzás
17:30, Operaház: eskütétel
18 óra, Operaház: Kodály: Székely fonó

Részletek

Helyszín
Operaház
Dátum
2016. szeptember 29.
Kezdés ideje
18:00
Befejezés ideje
20:40
Rendező
Znaniecki, Michał
Jelmeztervező
Magdalena Dabrowska
Dramaturg
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Elisabeth M. Lockwood
Karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

Bemutató: 2016. október 1.

Operaház
Operaház
Klemperer bérlet
Operaház
Ilosfalvy bérlet
Operaház
Svéd bérlet
Operaház
Radnai bérlet
Operaház
Bartók bérlet
Operaház
Bánffy bérlet
Operaház
Oláh bérlet
Operaház
Tóth bérlet
Operaház
Családi bérlet
Operaház
Hungarikum bérlet

Cselekmény

A Háziasszony ura haldoklik; az asszony és kislánya csakhamar árván maradnak. A gyászoló özvegy sajgó szívvel emlékszik vissza lánykorára, amikor megismerkedett jövendőbelijével. Hogy szomorú kislányát felvidítsa, elénekli neki a Kitrákotty-mesét. Miközben a temetésre készülődnek, a Háziasszony egyre a múltba réved vissza: felidézi, ahogy összeházasodtak kérőjével. Az esküvői ünnepség szép emlékét azonban hirtelen beárnyékolja a baljós Bolha megjelenése. A Háziasszony tovább emlékezik: kislányuk születését idézi fel. A temetést követően, gyászában megtörve szakad ki belőle a Rossz feleség balladája. Egyszerre mintha halott férjét látná újra maga előtt, de rá kell döbbennie: csupán káprázat volt. Keserűen fekszik ágyba, már a lányától sem fogad el se vigaszt, se ételt – szép lassan elemészti a bánat. Leánya csendben gyászolja. A Háziasszony és férje a mennyországban lelnek újra egymásra.