Az Operaház építésének története

Ybl Miklós neoreneszánsz palotája több mint százharminc éve várja az opera és a balett műfajának szerelmeseit. Az épületbe évente több ezer turista is ellátogat, hogy megcsodálja Budapest egyik legjelentősebb műemlékét.

Főhomlokzat

Az Andrássy úti Ybl-palota főhomlokzata impozáns látványt nyújt, és nemcsak a szerkezete, hanem a díszítései miatt is.

Előcsarnok

Az olasz nemesmárványokkal burkolt, gazdag színvilágú előcsarnokban időzve kiválóan rá lehet hangolódni a zenei élményekre.

Főlépcsőház

Az előcsarnokból induló, két irányba tartó lépcsőkön juthatunk el a főlépcsőházba, ahol az esztétikai élmény tovább fokozódik.

Nézőtér

A patkó alakú, háromemeletes nézőtér  Lotz Károly monumentális, a Zene apóteózisa című kupolafreskójával, valamint az Ybl Miklós által megálmodott csillárral lélegzetelállító térélményt ad.

Királylépcső

I. Ferenc József és Sissi királyné is lépkedett azokon a lépcsőfokokon, amelyek az első emeleti szalonokhoz vezetnek. A Dalszínház utcai kocsifeljárótól induló, elkülönített útvonal eredeti, reprezentatív funkciója megmaradt, de e mellett ma már előadások helyszínéül is szolgál.

Székely Bertalan terem

A királylépcső emeleti galériájából juthatunk a baloldali proszcéniumpáholy szalonjába, a Székely Bertalan terembe. A gazdag tölgyfa faragásokkal ékesített terem másik fő dísze Székely Bertalan meztelen puttókat ábrázoló, rokokó hangulatú fríze, A négy évszak.

Vörös Szalon

A királyi páholy tölgyfaborítású fogadóterme meggyszínű selyemkárpitjáról kapta nevét.

Feszty Bár

A foyer két szintet átfogó terében és a tölgyfaburkolatú, kék-arany kárpittal borított dohányzófolyosókon az előadások szüneteiben kiváló lehetőség nyílik a beszélgetésre, társadalmi érintkezésre. 

Opera Café

Egy kávéház, ahol kötetlen, de patinás környezetben fogyaszthat el egy ebédet, vacsorát, egy délutáni süteményt vagy egy pohár pezsgőt.