Ybl Miklós neoreneszánsz palotája több mint százharminc éve várja az opera és a balett műfajának szerelmeseit. Az épületbe évente több ezer turista is ellátogat, hogy megcsodálja Budapest egyik legjelentősebb műemlékét.
Az Andrássy úti Ybl-palota főhomlokzata impozáns látványt nyújt, és nemcsak a szerkezete, hanem a díszítései miatt is.
Az olasz nemesmárványokkal burkolt, gazdag színvilágú előcsarnokban időzve kiválóan rá lehet hangolódni a zenei élményekre.
Az előcsarnokból induló, két irányba tartó lépcsőkön juthatunk el a főlépcsőházba, ahol az esztétikai élmény tovább fokozódik.
A patkó alakú, háromemeletes nézőtér Lotz Károly monumentális, a Zene apóteózisa című kupolafreskójával, valamint az Ybl Miklós által megálmodott csillárral lélegzetelállító térélményt ad.
I. Ferenc József és Sissi királyné is lépkedett azokon a lépcsőfokokon, amelyek az első emeleti szalonokhoz vezetnek. A Dalszínház utcai kocsifeljárótól induló, elkülönített útvonal eredeti, reprezentatív funkciója megmaradt, de e mellett ma már előadások helyszínéül is szolgál.
A királylépcső emeleti galériájából juthatunk a baloldali proszcéniumpáholy szalonjába, a Székely Bertalan terembe. A gazdag tölgyfa faragásokkal ékesített terem másik fő dísze Székely Bertalan meztelen puttókat ábrázoló, rokokó hangulatú fríze, A négy évszak.
A királyi páholy tölgyfaborítású fogadóterme meggyszínű selyemkárpitjáról kapta nevét.
A foyer két szintet átfogó terében és a tölgyfaburkolatú, kék-arany kárpittal borított dohányzófolyosókon az előadások szüneteiben kiváló lehetőség nyílik a beszélgetésre, társadalmi érintkezésre.
Egy kávéház, ahol kötetlen, de patinás környezetben fogyaszthat el egy ebédet, vacsorát, egy délutáni süteményt vagy egy pohár pezsgőt.
Mivel több mint harminc éve annak, hogy utoljára renoválták az Andrássy úti Ybl-palotát, időszerűvé vált az épület rekonstrukciója. A művelet során számos helyiség funkciója változik meg, és egy sor, a művészi munkát hátráltató probléma is megoldódik.