Tovább a tartalomhoz

Az Eiffel csarnok több terében is láthatók állandó tárlatok. Míg a Podmaniczky Frigyesről elnevezett teraszon az Operaház régi szcenikai megoldásait és tervezőit bemutató kiállítás tekinthető meg, addig az odavezető folyosón az intézmény 140 esztendejének történetét és a díszlet-jelmezkészítő műhelyek munkafolyamatait lehet szemügyre venni. Az Eiffel Műhelyház építőmérnöke előtt tisztelgő Feketeházy teraszba mint látogatóközpontba torkolló folyosó az Eiffel 120 évnyi vasúti történetének időszalagját és tárgyait rejti. Szerte a hatalmas komplexumban Saxon-Szász János Sárga-fehér kép-objektek című 2018-as sorozatának egy-egy darabja látható. A Mozdonycsarnokban továbbá az OPERA díszletműhelyének plasztikái is megtalálhatók.

Az OPERA nem győzi hangsúlyozni, milyen fontos számára a szerves illeszkedés annak az épületegyüttesnek a múltjához, amelyben Eiffel Műhelyházát berendezhette. A központilag támogatott, intézményesített operajátszás gyakorlatilag egyidős a hazai vasúttal, ezért is érthető, hogy a magyar állam két, lassan kétszázéves aktivitása komolyan veszi egymást. A Feketeházy látogatóközpontból induló épülettúrák első szakasza nem vezethet máshol, mint a magyar vasút és az Északi Főműhely relikviái, modelljei között, amelyeket partnerünk, a szomszéd telken működő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum bocsát rendelkezésünkre munkatársai révén, forgórendszerben.

Míg a Műhelyház körfolyosójának jobb („ligeti”) oldalán az egykori MÁV Északi Járműjavító történetét foglalja össze egy tárlat, addig a másik, a „városi” oldalon a Feketeházy-féle „Eiffel-csarnokkal” egyidőben épült Ybl-Operaház belső élete, 140 éve látható a falakon. A teraszról nyíló látogatói folyosó installációi sajátos, illusztrált időszalagon mutatják a repertoárszínház mindenkori frissülését. Egyrészt mind a 140 évad összes premierje böngészhető és végigsétálható itt. Velük szemben, a megvilágított vitrinekben pedig a díszletek, jelmezek készítésének stádiumai vehetők szemügyre. A kiállításon Spannraft Ágoston, Kéméndy Jenő, gróf Bánffy Miklós, Márkus László, Oláh Gusztáv, Márk Tivadar, Forray Miklós, Csikós Attila, Schäffer Judit és Vágó Nelly emlékezetes tervezéseit idézzük fel. Feltűnnek itt a tütük fajtái, készítési módjai, egy az Aidához gyártott szarkofág-plasztika és a Bánk bán egy „festői” előadásának néhány jelmeze, régi festőtermi szerszáma látható. A kiállítások az eiffeles előadások szüneteiben szabadon megtekinthetők.

Mivel az OPERA Eiffel Műhelyházának dolga a dalszínház múltját is feldolgozni és bemutatni, a Podmaniczky teraszon látható állandó szcenikai kiállításunk, továbbá itt kapott helyet az a három extra méretű érintőképernyő, amelyeken keresztül fotók és információk nyerhetők ki az OPERA múltjából, jelenéből. A tárlat a háttérben tevékenykedő kollégák életébe és az előadások kulisszái mögé egyaránt betekintést enged. A teraszon elhelyezett díszletsziklák a szcenikailag is legnagyobb feladatból, a wagneri Ring-sorozat világából merítettek ihletet, míg a beléjük varázsolt tartalom már sokszínű, sokfelé kapcsolódik az Ybl palota és az intézményesült magyar operajátszás 140 esztendős történetében (videók, fotók, makettek, jelmezek).

Saxon-Szász János kortárs képzőművész sárga-fehér sorozata díszíti az Eiffel Műhelyház minden olyan terét, amelyet a közönség így vagy úgy, de láthat, és amelyekben próba folyik. A képeket a díszletkészítő asztalosműhelyben és festőműteremben az OPERA saját asztalosai és festőművészei készítették el a művész tervei alapján és munkavezetésével. A negyvendarabos sorozat óriási és egészen kicsi darabokból is áll, kizárólag az Eiffelben látható.

Az OPERA díszletműhelye számos nagyszerű plasztika, szoborszerű vagy faragáshoz hasonlatos kiképzésű díszelem és tárgy megalkotója. Az Eiffel Műhelyházban egyelőre két nagyszabású és remekül sikerült elemet állított ki az intézmény: az Operaház Andrássy úti sarkaihoz készült Szfinx méretazonos másolatát (a hungarocellmásolatot Raffay Dávid és Illyés András szobrász készítette) és a Hunyadi-előadáshoz a törökverő gyulafehérvári, altemplomi szarkofágját (a fa- és hungarocellmásolat Szick János asztalosműhelyvezető és Nemes Nikolett főfestő vezetésével készült). A Szfinx eleve fényképezéshez készült, ezért bárki felülhet a hátára, a szarkofág pedig mérete miatt végül nem került az előadásba, ám az Eiffel üveghídjáról – mint kollégáink műalkotása – megcsodálható.