Hazánkban kinek ne csengene ismerősen Kodály Zoltán neve mint Széchenyi után a „második” legnagyobb magyaré vagy Deák után a „második” haza bölcséé? Rengeteg intézmény, utca viseli nevét, mi mégis fontosnak éreztük, hogy az OPERA első – és talán egyetlennek is megmaradó – zöld területét, annak is a rendezvényekre alkalmas, legnagyobb összefüggő részét, a mintegy egyhektáros parkot róla nevezzük el.
Kodály a természet szerelmese is, műveiben, természetjárásában hangsúlyt kap ez a komplex, nagyon mai látásmód. A parkban nemesített szőlőt telepítünk, Kodályról elnevezett rózsát ültetünk, ha nyaranta egyszer-egyszer szabadtéri hangversenyt szervezünk ide, mindig játszunk majd darabjaiból. Sem azt nem felejtjük, hogy minden színpadi művét az Operaháznak írta, sem pedig azt, hogy életének vasúti vonatkozása is van: talán egyetlen zeneszerzőjeként a világnak, vasútállomáson, Kecskemét indóházában született. És ha már a valódi vasútnál tartunk: a Kodály park több látványossággal is bír. Van itt eredeti, a vasutasok által épített kis kerti tavacska, a munkásromantikára oly jellemző műrom is, de a legnagyobb hatást mindenkire a megmentett gőzös és szerkocsija gyakorolja.
