Az Andrássy úti Ybl-palota főhomlokzata impozáns látványt nyújt, és nemcsak a szerkezete, hanem a díszítései miatt is.
Ha megállunk gyönyörködni a járda túloldalán, négy szobor azonnal szembetűnik. A két oldalbejárat mellett elhelyezett fehér, carrarai márványból készült szfinx egyike babérkoszorút, a másik színházi maszkot tart a karmai között, a külső-belső épületdíszítést átható, az Apollóni és Dionüszoszi létezést (Friedrich Nietzsche filozófiai gondolata nyomán) szembe állító elvre utalva. A főbejárat melletti falfülkékben láthatók Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nagyméretű mészkőszobrai, amik Strobl Alajos alkotásai. A két komponista személyesen ült modellt az akkor mindössze huszonhat éves mesternek. Liszt mozgalmasabb, romantikus stílusú pózban jelenik meg, míg Erkel testtartása nyugalmat sugároz, ezzel is érzékeltetve a két művész eltérő karakterét.
A főhomlokzat középen helyezkedik el a kocsifelhajtó, amit lépcsősor és rámpa egészít ki. A kiugró középrészt négy oszlop és öt árkádnyílás tagolja, a foyer ablakai előtti bemélyedésekben négy múzsa szobra figyelhető meg. A felső szint mellvédjén tizenhat fehér, zeneszerzőket ábrázoló mészkőszobor található. Az eredeti művek, mivel puhább kőzetből készültek, az 1930-as évekre tönkrementek (az egyik „le is vetette magát” a járdára), de pótolták és egyben cserélték is őket. Ma a következő komponisták szobrai néznek le az utca emberére: Monteverdi, Scarlatti, Gluck, Mozart, Beethoven, Rossini, Donizetti, Glinka, Wagner, Verdi, Gounod, Bizet, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Moniuszko és Smetana.
Az épületet manzárdtető fedi, amin díszesen formált bádog szellőzőnyílások kaptak helyet. A homlokzati összképhez hozzátartoznak a kovácsoltvas világítótestek, kandeláberek és a feljárók hatalmas lámpái is, valamint a boltívek mennyezetén és az oldalfalakon látható színpompás Marschenke Vilmos-majolikák.