Ha a járda túloldaláról, a volt Balettintézet épülete elől szemléljük az Operaház gyönyörű homlokzatát, négy szobor azonnal szembetűnik.
Egyfelől Liszt és Erkel nagyméretű ülő mészkőszobrai, amelyek Strobl Alajos alkotásai. Másrészt a két oldalbejárat mellett külön teraszon elhelyezett fehér, carrarai márványból készült szfinx, Kisfaludi Strobl Zsigmond munkái. Az egyik babérkoszorút, a másik színházi maszkot tart a karmai között, a külső-belső épületdíszítést átható, az apollóni és dionüszoszi létezést (Friedrich Nietzsche filozófiai gondolata nyomán) szembe állító elvre utalva. A Dalszínház utca felőli negyedkörív ádventben szokott amatőr kórusok esti előadást megelőző pódiumaként szolgálni, míg a Hajós utcára néző szfinx-podeszt nyáron szolgál az Opera bisztró teraszaként, néha pedig kamaraoperácskák helyszíneként is.
