MaszkaBál – Rőser Orsolya Hajnalka és Kovács István operaestje (2020. november 22.)

A MaszkaBál-sorozatban az elkövetkezendő időkben már nem csak kamaraénekeseink, illetve Kossuth-díjas művészeink operaestjét élvezhetik nézőink, hanem közelebbről megismerkedhetnek az Opera további szólistáival, akik olykor párban lépnek a kamerák elé a Hevesi Sándor háziszínpadon. Az első ilyen „páros” Rőser Orsolya Hajnalka és Kovács István volt, akik nem csupán operákban, de oratóriumokban is gyakran hallhatók, s akik nem először álltak együtt színpadra. A MaszkaBál hagyományaihoz híven ismét volt meglepetésvendég a műsorban: Daragó Zoltán, fiatal kontratenor tehetség.

Rőser Orsolya Hajnalka számos énekverseny díjazottja, 1999-ben a Magyar Állami Operaház és a Deutsche Telekom az Év Hangja címet adományozta neki. Az Opera produkcióiban két évtizede visszatérő vendég, ahol operákban, nagyoperettekben és hangversenyeken is láthatta a közönség Mozart műveitől kezdve egészen a kortárs szerzők kompozíciójáig. Munkásságát 2020-ban Magyar Ezüst Érdemkereszttel ismerték el. Kovács István Pécsett, Zürichben és Velencében tanult, több nemzetközi verseny győztese. Basszus szerepeiben gyakran látható az Opera előadásiban, de külföldön is elismert művész, aki koncerténekesként is komoly nevet szerzett. Ikonikus szerepét, a Kékszakállú herceget pedig Európa számos színpada mellett Japán több városának közönsége előtt is énekelte. Tehetségét 2004-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. 

Az előadás művészeti vezetője: Tóth Erika
Műsorvezető: Ókovács Szilveszter
Zongorán közreműködött: Tóth Sámuel Csaba

„Sok új szakmát is meg lehet tanulni ilyenkor” – interjú Rőser Orsolya Hajnalkával és Kovács Istvánnal

Az Opera MaszkBál áriaest-sorozatának 2020. november 22-i műsora egy beugrást követően kissé módosult: Rőser Orsolya Hajnalka és Kovács István egyformán kiveszik a részüket a mai közvetítés programjából. Az Operaház Facebook-oldalán 20 órától közvetített, majd visszanézhető program kapcsán kiderül, milyen kuriózumokat rejt az esti program, mi köti össze a két énekes pályáját és milyen régi szakmák elevenednek fel és új pályák nyílnak meg énekeseink előtt a COVID idején.

Milyen szempontok szerint állítanak össze egy műsort beugrás alkalmával?

Rőser Orsolya Hajnalka: Az ember ilyenkor azok az áriákhoz nyúl, amik a „torkában vannak”, amiket gyakran énekel, közel állnak a szívéhez, és nem igényelnek sokkal több próbát, mint amire lehetőségünk van. Az idő rövidsége miatt és szerzői jogi okokból is végül egy szűkebb merítésből válogattam, de ez talán nem látszik meg a végeredményen. A Bohémélet Musette-je az egyik legkedvesebb szerepem, nagyon széles spektrumon mozgó karakter. Az egyetlen az operán belül, akinek jellemfejlődése van, a nagy komikától a tragikáig jut el, a talán mímelt boldogságtól a komoly áldozathozatalig.

Puccinit nagyon szeretem, de Kodály mellett Erkel az a zeneszerző, akivel kapcsolatban úgy érzem, hogy mindent nekem írt. Különösen igaz ez Melindára és Szilágyi Erzsébetre. Fiatalon sosem gondoltam, hogy Szilágyi Erzsébetet fogok énekelni, és hogy ennyire mélyen belém ivódik ez a szerep. Fantasztikus zene, hihetetlen szenvedéllyel. Okos nő és politikus, de én elsősorban a mélyérzésű anya irányából közelítek hozzá, és a kivégzésbe minden alkalommal belehalok, nem is lehet hozzám szólni utána, olyan mélyen megérint. Szeretem a mesét, és szeretek hinni megható, szép történetekben, különösen a mai világban.

A Rómeó és Júlia a fiatalságom, az egyik szerepálmom volt. A 14 éves, fiatal Júlia a könnyed, vidám „Je veux vivre dans ce rêve” áriával indul, igen ám, de Gounod beleírta ezt a Méregáriát is, amit gyakran kihúznak, mert a lírai koloratúrszopránoknak ez túl sok. Ebben A-tól Z-ig minden benne van, a legszenvedélyesebb zene. Nagyon szeretem, a magaménak érzem, és bízom benne, hogy még sokszor énekelhetem.

Kovács István: Valóban olyan darabokat veszünk elő ilyenkor, amivel foglalkoztunk, ami közel áll hozzánk. Az utóbbi években sokat dolgoztam azon, hogy azokat a szerepeket, amiket ezen az esten énekelek, színpadon is bemutathassam. Ezek a hangfajom repertoárjának csúcsai, ennek megfelelően nagyon összetett személyiségek, és gyönyörű előadói feladat az előadásuk. Meg kell rá érni korban, technikában egyaránt, hogy az ember saját érzelmeivel, élettapasztalatával töltse meg, ezáltal az ember magából mutat meg valamit, így tud hiteles lenni. Jeles pillanat az előadói életemben, hogy ezt most nagyobb közönség előtt bemutathatom.

Verdi Attilájának címszerepét többször énekeltem: először a Miskolci Operafesztiválon, majd itthon több helyen, aztán volt módom előadni az olaszországi Aquileiában is, ahol maga az operai cselekmény zajlik. A Rajna kincséből Wotan monológját a Don Carlosból pedig Fülöp király áriáját még nem énekeltem színpadon, bár fiatalon Pécsett voltam Főinkvizítor és Szerzetes is. Felajánlották Fülöpöt is, de voltam vagy 26 éves, és azt nagyon korainak tartottam volna.

Bár többször léptek fel közösen, Susanna és a Gróf kettősét Mozart Figaro házasságából most éneklik együtt először. Miért dolgoznak szívesen egymással?

KI: Orsi nagyon jó kolléga és gyönyörű hangú énekesnő, a legszebb emlékeim arról vannak, ahogy a Hunyadi Lászlóelőadásokban dolgoztunk együtt, de szerintem A varázsfuvolát is csináltuk közösen. Az pedig külön érdekessége a ma esti összeállításnak, hogy mindketten ugyanattól a tanárnőtől, Schultz Katalintól kaptuk meg az alapokat ehhez a hivatáshoz. Tegnap fel is hívtam, hogy mindenképpen nézze, mert az ő istállójából való két énekes lép most fel együtt. Ez a kapocs is sokat jelent.

ROH: Valóban Schultz Katalin növendékei nagyon egy családot képeznek, és Pisti egy nagyon sokoldalú, összetett, lelkiekben gazdag ember, akivel jó együtt dolgozni. Egyik fő erénye, hogy nagyon nyugodt, ami a mi hektikus világunkban nagyon jó dolog, és tetszik, hogy ugyanolyan alázattal van a szakma iránt, ahogyan azt én is elképzelem.

Rőser Orsolyával a közelmúltban már beszéltünk arról, milyen kihívásokat hordoz számára ez az időszak, de István, Ön, aki idén ismét apai örömöket élt át, hogyan éli meg a járvány által kialakított helyzet?

KI: Tőlem rengeteget vett el a COVID, számos előadásom maradt el, kezdve egy párizsi Kékszakállú-produkcióval, amire már odaérkeztem. Ugyanakkor bizonyos szempontból rengeteget is adott, mert a kisfiam születése körül ott tudtam lenni, ami nem lett volna így, ha a kitűzött előadásaimat el is éneklem. Ezért hálás is vagyok, mert ezek a pillanatok nem jönnek vissza. Két csodálatos 20 év feletti gyermekem is van, ezért külön öröm, hogy most, érettebb fejjel újra átélhetem az apaságot. Igyekszem megtalálni a jót is ebben a helyzetben. A rosszat nem kell ecsetelni, de a felszabadult időt sok mindenre lehet felhasználni. Rendszeresen járok énekórákra, és most Komlósi Ildikóval a jövőbe mutató, pályám hátralévő éveinek repertoárjával rengeteget tudtunk foglalkozni, amire általában nincs idő. Harmadik vonulatként pedig az orvosi diplomámat is megpróbálom hasznosítani, és háziorvosi ügyeletben, felügyelet mellet vállalok orvosi munkát. Ez nagy kihívás és a jelenlegi orvoshiány közepette talán hasznos felhasználása annak a tudásnak, amit korábban megszereztem.

ROH: Sok új szakmát is meg lehet tanulni ilyenkor. Én például többek közt kozmetikus és műkörmös vagyok, ezen kívül befőzök, tanítok, kertet építek és házátalakítás közben szekrénytervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozom.

Műsor:

Verdi: Attila – Attila áriája az I. felvonásból („Mentre gonfiarsi l’anima”) – Kovács István
Puccini: Bohémélet – Musetta keringője a II. felvonásból („Quando me n’vo”) – Rőser Orsolya Hajnalka
Wagner: A Rajna kincse – Wotan monológja („Abendlich strahlt der Sonne Auge”) – Kovács István
Erkel: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet „La Grange” áriája a II. felvonásból („Nagy ég, remegek”) – Rőser Orsolya Hajnalka
Gluck: Orfeusz és Eurüdiké – Orfeusz áriája a III. felvonásból („Che faro senza Euridice”) – Daragó Zoltán
Beethoven: Patetikus szonáta (op. 13. No.8) – II. tétel – Tóth Sámuel Csaba
Verdi: Don Carlos – Fülöp király áriája a III. felvonásból („Ella giammai m’amo”) – Kovács István
Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia „Méreg” áriája a IV. felvonásból („Dieu, quel frisson”) – Rőser Orsolya Hajnalka
Mozart: Figaro házassága – Susanna és a Gróf kettőse a III. felvonásból („De mondd, szerelmes szómnak”) – Rőser Orsolya Hajnalka, Kovács István

A közvetítés visszanézhető ITT.

Fotó: Berecz Valter