Az OperaSzerda ötödik részében Kodály Zoltán Székely fonó című daljátékának legszebb részei csendültek fel a Hevesi Sándor háziszínpadon. Az élő közvetítés 2020. október 21-én 20:00 órától volt látható az Opera Facebook-oldalán és az Origón.
„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt. A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estés változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.
A közvetítésben látható részleteket Vágó Nelly jelmezeinek felhasználásával Kovács Katalin alkalmazta színpadra. A Háziasszonyt Schöck Atala, a Kérőt Cseh Antal alakította, a további szerepekben Varga Donát, Bakos Kornélia, Bakonyi Anikó, Fülep Máté és Meláth Andrea volt látható. A műsort Mona Dániel vezette, zongorán közreműködött: Katona Anikó.
„Most szokom vissza az eredeti életembe és az eredeti foglalkozásomhoz” – interjú Schöck Atalával
A COVID-ból kigyógyultan a Háziasszony szerepében láthatjuk viszont az Opera Liszt-díjas Kamaraénekesét, aki ezen a héten szombaton a MaszkaBál-áriaestnek is díszvendége lesz. Kétrészes interjúnk első felében a népszerű mezzoszoprán az OperaLive különlegesnek ígérkező Székely fonó keresztmetszetéről beszélt.
Milyen élményei vannak a Székely fonóval kapcsolatban az Opera berkein belül?
2016-ban szerepeltem a Michał Znaniecki-féle premierben, nagyon szeretem ezt az előadást, de szerintem minden szereplője nagyon szerette azt rendezést, mert borzasztó felkészült volt a lengyel csapat, úgyhogy mondhatom, hogy az egyik legjobb hangulatú és legkomolyabb munkám volt az Operában. Azóta folyamatosan éneklem, és az egyik kedvenc operaházi szerepem, úgyhogy nagyon örülök, hogy most is énekelhetem.
Ez már nem az első Kodály-szerepem, a Háry Jánost pár évvel korábban mutattuk be, és azt hiszem, tavaly-tavalyelőtt is párhuzamosan játszottam mindkettőt. Az életem úgy alakult, hogy a magyar szerzők most előtérbe kerültek a pályámon, mindezek mellett ugyanis A kékszakállú herceg várát is szoktam énekelni külföldön. A Háziasszonynak borzasztóan örültem, mert imádom a magyar népzenét, és ki ne szeretné Kodály zenéjét, hiszen ezen nőttünk föl, ez mindenkinek a fülében van. Ezen túlmenően is óriási ajándék minden mezzónak, mert rendkívül drámai, míves énekelnivaló. Ami nehéz benne, hogy nagyon mély, kontraalt szerep. Jóval magasabb repertoárt szoktam énekelni, de örülök, hogy nekem szépen fekszik és meg tudom oldani. Normál esetben párhuzamosan mellette nem is nagyon vállalok mást, mert hangban nagyon ütközik.
A ma esti műsort mind a koncertszerű előadásforma, mind a kórus hiánya jelentősen befolyásolta, milyen produkcióra készülnek most a Székely fonóból?
Volt a darab életében hasonló kihívás, mikor a 2018-ban, a V4-turné keretében Prágában koncertteremben adtuk elő, Varsóban pedig a kisebb zenekari árok miatt a zenekar ugyancsak a színpadon foglalt helyet, de mindkét helyen kis alkalmazkodással csodálatos előadásokat mutattunk be, úgyhogy ez a mai előadás ilyen szempontból nem hordoz kihívást.
Az, hogy a Hevesi háziszínpadon éneklünk, akusztikailag új helyzetet teremt, és a kórus hiánya miatt is sok gyönyörű, ismert rész kimarad, köztük sajnos az én kedvenc szólószámom is. Katona Anikó azonban, aki a korrepetitorunk volt annak idején és most is kísérni fog minket, kiváló munkát végzett, látszik, hogy a sokadik betanításban működik közre. Olyan variációt készített, ami nem a lengyel rendezésre épül, a számok sorrendjén is változtatott, hisz' a finálét is el kellett hagynunk, mivel a kórusnak abban is nagy szerepe van, mégis a végeredmény kerek egészet ad. Kovács Kata, a rendezőasszisztensünk szintén elmélyült munkát végzett, mert mindenben partner volt, hozta a saját ötleteit, nekem is voltak ötleteim és egy pillanat alatt egy húron pendültünk, úgyhogy amit a közönség ma láthat, az tényleg csapatmunka. Mivel a COVID is közbeszólt, ma rajtam kívül mindenki más új beálló lesz, most fogja először énekelni a szerepet, nagyon kell figyelnünk majd egymásra és támogatnunk egymást, de nagy várakozással tekintek a ma este elé, szép produkciónak ígérkezik.
Szeptemberben Ön is átesett a COVID betegségen, hogyan élte ezt meg?
Elég rosszul voltam, jó pár hétbe telt, mire újra erőre kaptam. Ekkor kerestek meg az Opera ezzel a két felkéréssel, és megmondom őszintén, hogy az, hogy össze kellett szednem magam, mert újra dolgozni kell, nagyon nagy löketet adott, úgyhogy ezért nagyon hálás vagyok. Ezzel a két fellépéssel most szokom vissza az eredeti életembe és az eredeti foglalkozásomhoz.
Fotó: Berecz Valter