Antonello Allemandi szülővárosában, a milánói Giuseppe Verdi Konzervatóriumban végezte tanulmányait, és mindössze 21 éves volt, amikor bemutatkozott karmesterként a Maggio Musicale Fiorentino fesztiválon. Korai debütálása óta pedig folyamatosan kap felkéréseket a világ vezető zenekaraitól és legnevesebb operaházaitól.
Az ABAO alapításának 50. évfordulóján a rangos Médaille d’or kitüntetésben részesült Bilbaóban. Lenyűgöző pályafutása alatt Allemandi több mint harminc operaprodukciót vezényelt az ABAO operaházban. A Médaille d’or díjat korábban olyan művészek vehették át, mint Ettore Bastianini (1958), Mirella Freni (1975) és Alfredo Kraus (1985).
Allemandi tehetségéből kifolyólag a világ legnagyobb színházaiban léphetett fel, köztük a new york-i Metropolitan Operában, a londoni Royal Opera House-ban, a Wiener Staatsoperben, az Opernhaus Zürichben, az Opéra National de Paris-ban, a Washington National Operában, a berlini Deutsche Operben, a müncheni Bayerische Staatsoperben, a Moszkvai Nagyszínházban, a Teatro Real de Madridban, a Gran Teatre del Liceu de Barcelonában, a tokiói Új Nemzeti Színházban, a milánói Teatro alla Scalában, a Festival Verdi di Parmán és a pesarói Rossini Operafesztiválon, hogy csak néhányat említsünk.
Olyan jelentős szimfonikus zenekarokat dirigált, mint a Nouvel Orchestre Philharmonique de Radio France, az Ensemble Orchestral de Paris, az Orchestre National de Lille, az Orchestre de Monte-Carlo vagy az Orchestre des Pays de la Loire. Olaszországban vezényelte a torinói Orchestra RAI zenekart Torinóban, az Accademia Nazionale di Santa Cecilia zenekarát Rómában, valamint az Orchestra Sinfonica “Giuseppe Verdi”-t és az Orchestra “I Pomeriggi Musicali”-t Milánóban.
Allemandi operaprodukciói és a közelmúltban színpadra vitt fontosabb fellépései között kiemelendő a Hamupipőke Rossinitől a new york-i Metropolitanban, a Traviata, A trubadúr, A sevillai borbély, a Szerelmi bájital és A puritánok a Wiener Staatsoperben, az Olasz nő Algírban a Teatro alla Scalában, Az álarcosbál és a Tosca az Opéra National de Paris-ban, A sevillai borbély a londoni Royal Opera House-ban, a Rigoletto az Opernhaus Zürichben, A kalóz, a Werther, az Aida, A trubadúr és a Tosca a berlini Deutsche Operben, A török Itáliában, a Traviata, a Pillangókisasszony és a Szerelmi bájital a berlini Staatsoper unter den Lindenben, a Hamupipőke a Staatsoper Hamburgban, az Olasz nő Algírban, a Traviata, A trubadúr, a Norma, A török Itáliában, a Tell Vilmos, a Hamupipőke, A sevillai borbély a müncheni Bayerische Staatsoperben, a Don Carlos a Teatro Real di Madridban a Verdi ünnepség keretében, a Turandot a tokiói Új Nemzeti Színházban, a Lammermoori Lucia a barcelonai Liceu-ben, a Turandot, a Bohémélet, a Macbeth, az Aida a drezdai Semperoperben, Az újság és A török Itáliában a Rossini Operafesztiválon.
A legutóbbi és legközelebbi évadok jelentősebb produkciói között említendő Az alvjáró és a Carmen a maszkati Royal Opera House-ban, Szimfonikus koncertek az Arena di Verona zenekarával, a Szerelmi bájital, a Traviata és a Bohémélet a Semperoper Dresdenben, az Olasz nő Algírban a buenos aires-i Teatro Colónban (az ottani első fellépéseként), a Szemiramisz a müncheni Bayerische Staatsoperben, A kalóz a Festival de Opera de La Coruna operafesztiválon, Verdi Otellója a Moszkvai Nagyszínházban, egy gálakoncert a Teatro Regio di Parmában, a Traviata és a Carmen a Palm Beach Operában, a Lammermoori Lucia, a Verdi Requiem és a Mefistofele a Magyar Állami Operában, a Pillangókisasszony (új produkcióban) a Theater Baselben, a Bohémélet a torontói Canadian Opera Companyvel, Verdi Otellója a Deutsche Oper am Rheinben, Az ezred lánya a salernói Teatro Verdiben, A sevillai borbély a tokiói Új Nemzeti Színházban, A sevillai borbély, a Simon Boccanegra és a Tankréd az Opéra de Rouen-ban, A kegyencnő a malagai Teatro Cervantesben, a Manon Lescaut az Opera de Las Palmasban, a Tosca az Opèra National de Lorraine-ben, a Don Carlos új produkciója a Staatstheater Wiesbadenben, és a Falstaff új produkciója az Opera de Lille-ben, Luxemburgban és Caen-ban.
