Dénes István (1954–) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongoraművészi diplomáját Kadosa Pálnál és Rados Ferencnél, karmesteri oklevelét Kórodi Andrásnál szerezte, zeneszerző szakon Sárközy Istvánnál végzett. Az Operaházhoz korrepetitorként szerződött, első vezénylése 1979-ben A ravasz rókácska volt, a szakma 1981-ben a Porgy és Bess új betanulásánál figyelt fel rá, amikor Bess szerepét felesége, Kukely Júlia énekelte. Dénes István zeneszerzői képességeit 1987-ben, a János vitéz újrahangszerelőjeként mutatta meg. Noha karrierje során végig hű maradt az Operaházhoz, ezzel párhuzamosan huzamosabb ideig dolgozott Németországban is: 1987 és 1995 között a Theater Bremen első karmestere, 1995 és 2008 között a Theater Trier főzeneigazgatója volt. Repertoárján több mint 80 színpadi mű szerepel, az operától a musicalig, az operettől a balettig, igazi szakterülete azonban a magyar, illetve a 20. századi zene, köztük olyan kuriózumok, mint Hindemith kisoperáinak bemutatója a German Late Night keretében. Munkásságát 2021-ben Liszt-díjjal ismerték el, 2024-ben az OPERA örökös tagjává választották.
