(1953–2017)
Tanulmányait 1972–1978 között folytatta a Zeneakadémián, mesterei Sziklay Erika és Déry Gabriella voltak. 1976 novemberében a Rigoletto Apródjaként debütált az Operaházban. Három évvel később a A ravasz rókácska címszerepében hívta fel magára a közönség és a kritika figyelmét. Következő jelentős alakítása Elektra volt az Idomeneo-produkcióban. 1978 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese, számos emlékezetes főszerep és címszerep köthető nevéhez. Igazi kuriózum volt, amikor egy este énekelte el Hoffmann meséi című opera hármas, illetve négyes főszerepét, Olympiát, Antoniát, Giuliettát és prózában Stellát. Nemzetközi és hazai énekversenyek díjazottja: a Magyar Rádió dalversenyén 2. helyezett lett, Dvořák-dalversenyen Karlovy Varyban különdíjas. Közreműködője több televíziós operafelvételnek és magyar operák ősbemutatóinak. A budapesti Opera mellett számos európai nagyváros – Athén, Berlin, Bécs, Drezda, Frankfurt, Lipcse, Locarno, Párizs, Wiesbanden, Zürich – dalszínházaiban is fellépett. Huszonötödik operaházi jubileumát Toscaként ünnepelte, később ragyogó karakterszerepeket alakított.
Főbb szerepei:
Elektra (Idomeneo), Melinda (Bánk bán), Violetta (Traviata), Donna Anna (Don Giovanni), Alice Ford (Falstaff), Bess (Porgy és Bess), Despina (Così fan tutte), Cso-cso-szan (Pillangókisasszony), A tábornagyné (A rózsalovag), Angelica nővér (Puccini: Angelica nővér), Rosalinda (A denevér), Szaffi (A cigánybáró), Katerina, (Ecce homo), Rózsa (Dózsa György), Éva (A nürnbergi mesterdalnokok), Woglinde (A Rajna kincse, Az istenek alkonya), Ellen Orford tanítónő (Peter Grimes), Marie (Wozzeck), Salome
Díjak és elismerések:
A Magyar Állami Operaház Örökös Tagja (2018)
Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007)
Melis György-díj (1994)
Bartók–Pásztory-díj (1992)
Liszt-díj (1983)
Tanulmányait 1972–1978 között folytatta a Zeneakadémián, mesterei Sziklay Erika és Déry Gabriella voltak. 1976 novemberében a Rigoletto Apródjaként debütált az Operaházban. Három évvel később a A ravasz rókácska címszerepében hívta fel magára a közönség és a kritika figyelmét. Következő jelentős alakítása Elektra volt az Idomeneo-produkcióban. 1978 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese, számos emlékezetes főszerep és címszerep köthető nevéhez. Igazi kuriózum volt, amikor egy este énekelte el Hoffmann meséi című opera hármas, illetve négyes főszerepét, Olympiát, Antoniát, Giuliettát és prózában Stellát. Nemzetközi és hazai énekversenyek díjazottja: a Magyar Rádió dalversenyén 2. helyezett lett, Dvořák-dalversenyen Karlovy Varyban különdíjas. Közreműködője több televíziós operafelvételnek és magyar operák ősbemutatóinak. A budapesti Opera mellett számos európai nagyváros – Athén, Berlin, Bécs, Drezda, Frankfurt, Lipcse, Locarno, Párizs, Wiesbanden, Zürich – dalszínházaiban is fellépett. Huszonötödik operaházi jubileumát Toscaként ünnepelte, később ragyogó karakterszerepeket alakított.
Főbb szerepei:
Elektra (Idomeneo), Melinda (Bánk bán), Violetta (Traviata), Donna Anna (Don Giovanni), Alice Ford (Falstaff), Bess (Porgy és Bess), Despina (Così fan tutte), Cso-cso-szan (Pillangókisasszony), A tábornagyné (A rózsalovag), Angelica nővér (Puccini: Angelica nővér), Rosalinda (A denevér), Szaffi (A cigánybáró), Katerina, (Ecce homo), Rózsa (Dózsa György), Éva (A nürnbergi mesterdalnokok), Woglinde (A Rajna kincse, Az istenek alkonya), Ellen Orford tanítónő (Peter Grimes), Marie (Wozzeck), Salome
Díjak és elismerések:
A Magyar Állami Operaház Örökös Tagja (2018)
Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007)
Melis György-díj (1994)
Bartók–Pásztory-díj (1992)
Liszt-díj (1983)
