Tovább a tartalomhoz
1984-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, szerkezet-építőmérnöki szakon, majd 1989-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola felsőfokú színházi műszaki vezetőképző tanfolyamát. 1984 és 1989 között a Színháztechnika Kisszövetkezetben dolgozott, ez idő alatt részt vett több színház (Szeged, Kecskemét, Kaposvár, Pécs, Veszprém) rekonstrukciójában. 1989–1991 között a Madách Színház, majd 1991-től 1995-ig a Magyar Állami Operaház szcenikusa, 1995-től szabadúszó. 1991-től 1998-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán díszletgyártást, később, 2002–2003 között a Képzőművészeti Egyetemen díszlettervezést tanított.
Jelentősebb díszlettervei: Puccini: Turandot (Szegedi Nemzeti Színház, 1995), Boito: Mefistofele (Szegedi Nemzeti Színház, 1997), Rossini: Se villa, se borbély (Szegedi Nemzeti Színház, R: Kovalik Balázs, 1998), Verdi: Simon Boccanegra (debreceni Csokonai Színház 1999; Szegedi Nemzeti Színház, 2002), Puccini: Triptichon (Szegedi Nemzeti Színház, 2000), Verdi: Otello (Szegedi Nemzeti Színház, 2008), Rossini: Ory grófja (Szegedi Nemzeti Színház, 2009), Liszt: Don Sanche (Thália Színház, 2011), Mozart: Figaro házassága (Szombathely, Iseum, 2012), Wagner: A bolygó hollandi (Magyar Állami Operaház, 2013), Rameau: Hippolütosz és Aricia (Magyar Állami Operaház, 2013), Offenbach: Orfeusz az alvilágban (Müpa, 2015), Goldmark: Sába királynője (Erkel Színház, 2015), Bartók: A kékszakállú herceg vára (Sanghaj, 2016), Kodály: Háry János (Müpa, 2015), Offenbach: A rajnai sellők (Erkel Színház, 2018). Operaházi megbízásai közt találjuk Ponchielli Gioconda, valamint az egy este előadott két mű, Kenesey Jenő Az arany meg az asszony és Tóth Péter Tóték című műveinek díszletterveit.
2016-ban Márk Tivadar-emlékplakettet kapott, 2022-ben Ferenczy Noémi-díjjal tüntették ki.
Szendrényi Éva