(1919-2010)
A budapesti születésű Huszár Klára 1938-1942 között a Zeneművészeti Főiskola ének-zenetanár szakos hallgatója volt, majd ugyanitt 1951-1956 között Oláh Gusztáv tanítványaként operarendezői diplomát szerzett. 1947-1951 között a Magyar Rádió munkatársa volt, ahol gyermekoperákkal foglalkozott, valamint az ifjúsági osztály vezetője volt. 1956-1979 között az Operaház asszisztense, majd rendezője volt. Számos librettót fordított, pl. Menotti: A telefon, Cimarosa: Titkos házasság, Rossini: Hamupipőke. 1973-ban Erkel Ferenc-díjat kapott, 1977-ben Érdemes művész lett.