Ingrid Fujiko Hemming Berlinben született svéd művész/építész apa és japán zongoraművész anya gyermekeként, édesanyjától kezdett már kisgyermekkorában zongorázni tanulni.
A Tokiói Művészeti Egyetemen szerzett diplomát, számos zenei díjat nyert Japán rangos versenyein, köztük az NHK Mainichi zenei verseny és a Cultural Radio Broadcasting Inc. zenei díjait. Ezt követően a legjobb eredménnyel került a Berlini Zeneintézethez, majd Bécsbe költözött, ahol Paul Badura Skoda tanítványa lett.
Lenyűgöző tehetségét olyan komolyzenei nagyságok dicsérték, mint Bruno Maderna, Leonard Bernstein, Shura Cherkassky és Nikita Magaloff, akik támogatásával Fujiko számos koncertet adott, majd egy szörnyű baleset után azzal kellett szembesülnie, hogy elveszítheti hallását.
1999-ben Fujiko zajos sikert aratott Japánban egy nagy elismerést kiváltó estjével és az NHK TV-n sugárzott dokumentumfilmjével. Valódi csillaggá vált első, milliós példányszámban eladott „La Campanella” albumával, amelyet több nagy sikerű album követett, ami szokatlan jelenség a komolyzene világában. Ennek köszönhetően négyszer nyerte el a rangos japán Aranylemez díjátadón az év komolyzenei albuma díjat, ami rajta kívül egyetlen művésznek sem sikerült!
Fujiko számos önálló estet adott, és többek között olyan nemzetközi zenekarokkal és zenészekkel működött együtt, mint a Moszkvai Filharmonikusok és a Royal Filharmonikus Zenekar.
Állatbarát érzéseiről és filantróp személyiségéről is ismert. Egész évben folyamatosan ad jótékonysági koncerteket, és Németországban egy állatjóléti szervezet is viseli a nevét.
