Tanulmányait a Budapesti Iparművészeti Főiskolán 1961 és 1966 között végezte. Először a szolnoki Szigligeti Színház tervezője volt (1966-1970), majd a Vígszínház tervezője lett (1970-). Gyakran tervezett más fővárosi és vidéki színházaknak, a gyulai, egri, veszprémi és Szegedi Szabadtéri Játékoknak, olykor egy-egy jelesebb színházművészeti műhelyhez, vezetőhöz hosszasabban kapcsolódva. Dolgozott filmek, tévéjátékok számára is. 1979 óta a Képzőművészeti Főiskola szcenika szakán a jelmeztervezés tanára. A magyar tervező iskolának kiemelkedő képviselője: biztos rajztudás, jellemzőkészség, a művek, műfajok, stílusok, korok és ruháik alapos ismerete, gondolat- és érzelemgazdagság, modern eszközök, stíluselemek integrálása jellemzi tervezőművészetét. 1981-ben Jászai-díjat, 1988-ban Érdemes Művész címet, 2009-ben Kossuth-díjat kapott, 2014 óta A Nemzet Művésze. Operaházi tervezései: Mozart: Figaro házassága (1977), Cavalli: Ormindo (magyarországi bemutató, 1990), Offenbach: Hoffmann meséi (1990), Rossini: Mózes (1992), Verdi: Don Carlos (1994), Mozart: Szöktetés a szerájból (1994), Puccini: Turandot (1997), Verdi: Az álarcosbál (1998), Ligeti: Le grand macabre (magyarországi bemutató, 1998), Petrovics: C'est la guerre (2001), Bartók: A kékszakállú herceg vára (2001), Szokolay: Vérnász (2003).