(Budapest, 1950. július 27. –)
Operaházi tag: 1973–2007
Örökös tag (2000), mesterművész (2010)
Bátyja, Kelen Tibor nyomdokain lett operaénekes. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte. 1972-ben lett az Operaház ösztöndíjasa, 1973-tól magánénekese. Kezdetben apróbb feladatokat kapott, első főszerepét, A lombardok Orontéjét beugrással énekelte, majd megkapta Don Ottavio szólamát a Don Giovanni 1974-es felújításában. Igazi otthonát a lírai és spinto szerepkörben találta meg. Legjelentősebb alakításai voltak: Don José, Lenszkij, Nemorino, Edgardo, Hunyadi László, Faust, Werther, Hoffmann, Des Grieux, Rodolfo, Cavaradossi, A mantuai herceg, Alfred Germont, Riccardo, Don Carlos, Don Alvaro és Manrico. A 20. század végi magyar operajátszás egyik meghatározó egyéniségének alakításait mély átélés, szuggesztív drámai erő és sokoldalú színészi tehetség jellemezte. A felvételeket nem szerette, igazi eleme a színpad volt. Bár nemzetközi szinten keresett művész volt, karrierjét az Operaházban teljesítette ki.
