(1928-2016)
1949-ben felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol 1957-ig Viski Jánosnál zeneszerzést tanult, emellett vezénylést tanított neki Somogyi László, zongorát Kósa György, Ticharich Zdenka, Ferenczi György és Ambrózy Béla. Tanulmányai mellett játszott dixieland együttesben, bálokon, illetve zongorázott az Angol Parkban. 1957-ben a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, korrepetitora, az operatársulat és a kórus vezetője lett. 1960-1966 között az Állami Bábszínház zenei vezetője, majd 1968-ig a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének művészeti vezetője, 1970-től a Budapesti Operettszínház karmestere . 1962 óta a Magyar Rádió lektora. 1972-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet-tanára lett, 1976-1992 között tanszékvezető egyetemi tanára volt. Zeneszerzői munkássága rendkívül sokoldalú, írt szimfonikus műveket, kamarazenét, operát, és figyelemre méltó fúvószenekari munkássága is. A tisztességtudó utcalány című operáját a Magyar Televízió rendelte meg 1978-ban, melyet Görlitzben és Párizsban is bemutattak. Az opera 1979-ben megkapta a párizsi Grand Prix International du Disque Lyrique elismerést. Pályája során számos díjjal ismerték el: Erkel Ferenc-díj (1962, 1964, 1978), Érdemes művész (1986), Bartók-Pásztory díj (1989, 2005), Kiváló művész (1997), Kossuth-díj (1998), Artisjus-díj (2004).
1949-ben felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol 1957-ig Viski Jánosnál zeneszerzést tanult, emellett vezénylést tanított neki Somogyi László, zongorát Kósa György, Ticharich Zdenka, Ferenczi György és Ambrózy Béla. Tanulmányai mellett játszott dixieland együttesben, bálokon, illetve zongorázott az Angol Parkban. 1957-ben a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, korrepetitora, az operatársulat és a kórus vezetője lett. 1960-1966 között az Állami Bábszínház zenei vezetője, majd 1968-ig a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének művészeti vezetője, 1970-től a Budapesti Operettszínház karmestere . 1962 óta a Magyar Rádió lektora. 1972-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet-tanára lett, 1976-1992 között tanszékvezető egyetemi tanára volt. Zeneszerzői munkássága rendkívül sokoldalú, írt szimfonikus műveket, kamarazenét, operát, és figyelemre méltó fúvószenekari munkássága is. A tisztességtudó utcalány című operáját a Magyar Televízió rendelte meg 1978-ban, melyet Görlitzben és Párizsban is bemutattak. Az opera 1979-ben megkapta a párizsi Grand Prix International du Disque Lyrique elismerést. Pályája során számos díjjal ismerték el: Erkel Ferenc-díj (1962, 1964, 1978), Érdemes művész (1986), Bartók-Pásztory díj (1989, 2005), Kiváló művész (1997), Kossuth-díj (1998), Artisjus-díj (2004).
