(1826–1917)
A cseh zeneszerző és hegedűművész Ludwig Minkus számos igen népszerű baletthez írt zenét, közülük többet a mai napig előadnak, mint a Don Quijote vagy A bajadér. Bécsben született. Első balettmunkájára 1846-ban került sor, amikor Édouard Deldeveznek asszisztált Párizsban a Paquitához. Az 1850-es évek elején Oroszországba utazott, és élete végéig ott maradt. 1862-ben a Bolsoj Zenekar vezetője és karmestere lett, 1866-ban az újonnan alakult Moszkvai Konzervatóriumhoz csatlakozott mint hegedűtanár. Zeneszerzőként első nagy sikere Marius Petipa Don Quijotéja volt 1869-ben a Bolsojban. 1870-ben a szentpétervári cári színházak hivatalos balettzeneszerzőjévé nevezték ki. Petipával gazdag művészi kapcsolata született, balettjei közül ő írta A bajadér (1877) és a Roxána (1878) zenéjét is. Minkus visszavonult 1866-ban, de még egy diadal várt rá az 1879-ben komponált, de csak húsz évvel később bemutatott Mladával. Sok értelemben a 19. század közepi balett archetipikus zeneszerzője volt.
A cseh zeneszerző és hegedűművész Ludwig Minkus számos igen népszerű baletthez írt zenét, közülük többet a mai napig előadnak, mint a Don Quijote vagy A bajadér. Bécsben született. Első balettmunkájára 1846-ban került sor, amikor Édouard Deldeveznek asszisztált Párizsban a Paquitához. Az 1850-es évek elején Oroszországba utazott, és élete végéig ott maradt. 1862-ben a Bolsoj Zenekar vezetője és karmestere lett, 1866-ban az újonnan alakult Moszkvai Konzervatóriumhoz csatlakozott mint hegedűtanár. Zeneszerzőként első nagy sikere Marius Petipa Don Quijotéja volt 1869-ben a Bolsojban. 1870-ben a szentpétervári cári színházak hivatalos balettzeneszerzőjévé nevezték ki. Petipával gazdag művészi kapcsolata született, balettjei közül ő írta A bajadér (1877) és a Roxána (1878) zenéjét is. Minkus visszavonult 1866-ban, de még egy diadal várt rá az 1879-ben komponált, de csak húsz évvel később bemutatott Mladával. Sok értelemben a 19. század közepi balett archetipikus zeneszerzője volt.
