Szokos Augustin magyar karmester és csembalóművész, a historikus előadói gyakorlat elkötelezett képviselője. A 2009-ben alapított Budapest Bach Consort művészeti vezetőjeként a 17–18. századi repertoárra épülő, karakteres művészi arculatot alakított ki, melyben a forrásismeret és az élettel teli, intenzív, retorikai szemléletű előadás harmonikus egységet alkot. A budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát karmester és csembalóművész szakokon, és már tanulmányai alatt is rendszeres közreműködője volt hazai és nemzetközi koncerteknek és hangfelvételeknek egyaránt.
Continuó-játékosként a magyar régizenei élet valamennyi meghatározó együttesével dolgozott együtt, többek között az Orfeo Zenekarral, a Capella Savariával, a Savaria Barokk Zenekarral, az Aura Musicaléval és a Concerto Armonicóval, valamint olyan modern szimfonikus zenekarokkal is, mint a Nemzeti Filharmonikusok, a Concerto Budapest és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Olyan nemzetközi hírű karmesterekkel és koncertmesterekkel működött együtt, mint Debretzeni Kati, Julien Chauvin, Simon Standage, Benjamin Bayl, Marcus Creed, Bart Van Reyn, Helmuth Rilling, Howard Williams és Vashegyi György.
Karmesterként több alkalommal vezényelte Magyarország élvonalbeli régizene együtteseit, többek között az Orfeo Zenekart, a Purcell Kórust és a Capella Savariát. A Budapest Bach Consort élén historikus gesztikát és barokk színpadi gyakorlatot alkalmazó produkciók zenei vezetője volt, többek között Händel Il delirio amoroso (2024), Apollo e Dafne (2024, 2025) és Acis és Galatea (2025) című műveiben, olyan, barokk színházra specializálódott rendezőkkel együttműködésben, mint Sigrid T’Hooft és Niels Badenhop.
Művészi gondolkodásának fontos részét képezi az eredeti forrásokkal való folyamatos és elmélyült foglalkozás. 2015 óta több mint 130 “urtext” kottakiadványt készített korabeli kéziratok és nyomtatványok alapján. Kutatói munkájának része volt Francesco Geminiani összes zeneelméleti írásainak magyar fordítása, melyhez kapcsolódóan egy nyolc koncertből álló hangverseny-sorozat keretében Paulik László hegedűművésszel előadták Geminiani összes hegedűre és basso continuóra írt műveit, eredeti 18. századi hangszereken. Az előadóművészet és a kutatás mellett tanárként is aktív: visszatérő basso continuo és korabeli zeneszerzés professzora a Filharmónia Magyarország által rendezett Régi Zenei Napok fesztivál mesterkurzusainak (2023, 2024, 2026).
Előadóművészi, kutatói és tanári tevékenysége mellett Szokos Augustin komponálással is foglalkozik, műveiben a 18. század zenei nyelvét használva. Számára a zeneszerzés a historikus előadói gyakorlat szerves része: olyan belső műhelymunka, mely a stílus arányainak, gesztusainak és alapvető esztétikájának megértését, valamint tapasztalati vizsgálatát teszi lehetővé az alkotás folyamata által. A historikus előadói gyakorlatot nem előadói stílusként, hanem gondolkodásmódként értelmezi – olyan szemléletként, mely a zenének a korabeli közönségre gyakorolt hatását, valamint a mai közönséggel való kapcsolatát keresi.
A Magyar Állam Operaházban a 2026/27-es évadban mutatkozik be a Best of Händel / Dido és Aeneas című produkcióban.