LES ENFANTS TERRIBLES (Veszedelmes éden)
2024. április 19., péntek 20:00
Ajánló
Philip Glass balett-operája Jean Cocteau története alapján francia nyelven, magyar és angol felirattal
Színpadra alkalmazta: Philip Glass és Susan Marshall
Ritka az a mű operaszínpadokon, ahol énekesek és táncosok azonos jelentőséggel vannak színen, a történet az ő közös, kölcsönös kifejezőerejükből bontakozik ki. Ez látható a Veszedelmes éden című, három zongorával megszólaló táncoperában, melyet az 1937-es, baltimore-i születésű Philip Glass, a világhírű zeneszerző komponált saját Jean Cocteau-trilógiájának utolsó részeként. Paul és Lise történetében a két gyerek a saját képzeletük alkotta világ foglya és áldozata, játékaik során olyan világot hoznak létre, amit már nem tudnak elválasztani a valóságtól. A darab felfogható Cocteau a képzelet és kreativitás transzcendens erejébe vetett hitének, melyben az énekesek és táncosok felváltva mutatják be az eseményeket. Barta Dóra, az előadás rendező-koreográfusa nem először állít színpadra Philip Glass-darabot. Már az Opera 2016-os felkérése, a Megbolydult bolygó is inspiráló volt számára, így vall a mű kapcsán a zeneszerzőről: „Philip Glass zenei világa nagyon jól táncolható, és felszabadítja a rendezőt. Muzsikája asszociációk sorát, és ezért lehetőségek széles tárházát nyitja meg az alkotó számára. Minden zenéje szinte transzcendentális, ami a minimalista táncszínházhoz remek adottság. Ezáltal képekben, érzéki tartalmakban gazdag előadást lehet létrehozni.”
Les Enfants Terribles
Philip Glass operája
Jean Cocteau története alapján
Philip Glass és Susan Marshall feldolgozásában
© 1996 Dunvagen Music Publishers Inc. engedélyével.
Hugues Charbonneau, a Jean Cocteau Bizottság elnökének szíves engedélyét a SACD és a Hofra Kft. közvetítette.
www.hofra.hu
Philip Glass operája
Jean Cocteau története alapján
Philip Glass és Susan Marshall feldolgozásában
© 1996 Dunvagen Music Publishers Inc. engedélyével.
Hugues Charbonneau, a Jean Cocteau Bizottság elnökének szíves engedélyét a SACD és a Hofra Kft. közvetítette.
www.hofra.hu
Részletek
- Helyszín
- Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
- Dátum
- 2024. április 19.
- Kezdés ideje
- 20:00
- Befejezés ideje
- 21:50
Cselekmény
Philip Glass művében a valóság és a fantáziálás párhuzamos időben, az opera és a balett nyelvén egymásra játszva, mindvégig újabb és újabb fénytörésbe helyezi a történetet.
Paul és Elisabeth (Lise), a különös testvérpár saját fantáziavilágában él egy lakásban, a szomszéd szobában haldokló anyjukkal. Paul megsérül, mert iskolatársa, Dargelos megdobja hógolyóval, így gyógyulásáig otthon kell maradnia. Az összezártságban a testvérek egyre inkább elszakadnak a külvilágtól, az egymástól való függésben élve ki vad fantáziáikat. Mindezt ők Játéknak neveznek el, ami, bár ártatlanul indul, egyre visszásabbá válik, főleg az édesanyjuk halála utáni trauma és az összezártság hatására. Gérard, a barátjuk nyer egyedül bebocsáttatást ide, mintegy a Játék nézőjeként.
Lise unni kezdi a bezártságot: beáll egy kalapboltban modellnek. Itt ismerkedik meg Agathe-tal, kolleginájával, akit meghív magukhoz. Agathe kísértetiesen hasonlít Dargelos-ra, emiatt lassan elviselhetetlenné válik a szoba belső feszültsége Lise újabb kitörési kísérlete a házasság: választottja a dúsgazdag Michael, aki azonban rövidesen meghal autóbalesetben.
Paul egyre inkább belehabarodik Agathe-ba, ezt azonban Lise képtelen elfogadni, mindent megtesz, hogy ne teljesüljön be a szerelem: előbb Gerard-ral próbálja összeboronálni a lányt, majd Paul Agathe-nak írott szerelmes levelét tünteti el. Paul, mivel nem kap választ levelére, mérget vesz be. Túl későn derül ki számára Lise ármánykodása, a méreg már megtette a dolgát. A kezdetben ártatlannak tűnő, dominancián alapuló Játék halálos tragédiába torkollik.
Galéria
Kritikai visszhang
"A díszlet – Tihanyi Ildi munkája – jól játszik a játéktérrel. A klausztrofób szoba helyett a gyerekek által elképzelt, átalakulni képes teret építi fel, Harry Potter-lépcsőkkel, elérhetetlen bálványokkal, nagyra nőtt játékokkal, lebegő szobával, amely mindig visszatér, ha szükség van rá. A díszlet maga is él, és olyan zaklatottan is tud működni, mint az őt birtokba vevők. Kovács Andrea jelmeztervező csillogó fantáziavilággal öltöztet, azt adja a szereplőkre, amit azok magukra képzelnek. Barta Dóra rendezése sikeresen működő szimbiózisban tartja az énekes és a táncos tartalmat."
Lénárt Gábor, Humen