Társulat

Pál Lukács

Pál Lukács

Violist, Eternal Member
 

(1919. április 27. – 1981. május 22.)
Az Operaház poszthumusz örökös tagja (1991)

Zenei tanulmányait 1934 és 1943 között végezte a Zeneakadémián végezte. Hegedűtanszakon Koncz János és Waldbauer Imre, énekszakon pedig Walter Margit és dr. Molnár Imre voltak a mesterei. Brácsaművészként 1947-ben lett az Operaház zenekarának tagja, néhány évvel később az együttes szólóbrácsása. 1948-ban díjat nyert a genfi Nemzetközi Zenei Versenyen. Sokat koncertezett szólóban és kamarazenekarban is Magyarországon és külföldön egyaránt. Hazai és külföldi zeneszerzők írtak számára darabokat. 1946-ban lett a Zeneakadémia tanára, egy évig éneket tanított, majd a brácsa főtanszak vezetője lett. 1972-től rektorhelyettes, 1975-től ének tanszékvezető. 1964 és 1978 között vendégprofesszor a Weimari Nemzetközi Zenei Szemlén, számos nemzetközi zenei verseny zsűrijéban működött közre. Elnökségi tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Művészetét rádió- és hanglemezfelvételek sora őrizte meg, hat önálló lemeze jelent meg.