(1948. március 20. – 2005. szeptember 28.)
Az Operaház poszthumusz örökös tagja (2006)
Zeneakadémiai diplomája után művészi pályafutását 1972-ben a Postás Szimfonikus Zenekarnál kezdte, majd 1975-ben csatlakozott az Operaház zenekarának cselló szólamához. Rövidesen a Budapesti Filharmóniai Társaság is tagjai közé emelte, 1995-től pedig a Társaság választmányi elnöke lett. Harmincéves karrierje során zenekari művészként az opera- és balettirodalom teljes repertoárját végigjátszotta. A közszeretetnek örvendő kollégát élete 58. évében váratlanul érte a halál. „A mindig szelíd szavú, kitartásában rendíthetetlen, szorgalmas és nagytudású gordonkaművész bebarangolta az opera- és a balettirodalom tájait. Áldozatvállalását semmi nem pótolja” – búcsúzott tőle nekrológjában Metz Katalin.
