Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte Szende Ferenc irányításával, majd 1943-ban az Operaház énekkarának tagja lett. Bár sorra kapja a kisebb szólókat, 1947-ben két évadra Szegedre szerződik. 1949 és 1955 között a Fővárosi Operettszínház művésze, ahol elsősorban szocreál operettek bonvivánjaként láthatja a közönség. 1953-tól vendégként tér vissza az Operaházba, lírai és hősbariton szerepkörben, két évvel később pedig a dalszínház tagja lesz egészen 1976-os nyugdíjazásáig. Jellegzetes, karakteres hangjával elsősorban Verdi- Wagner- és Puccini hőseit (Luna gróf, Falstaff, Simon Boccanegra, Wotan, Gianni Schicchi, Scarpia), keltette életre, de sikerrel mutatkozott be operettekben komikus figuráiban is. Számos rádiófelvétel készült közreműködésével a legkülönfélébb műfajokban, operától a magyar nótáig. Az országos ismeretséget a Szomszédok című teleregényben hozta meg számára, melyben Sümeghy urat, egy nyugdíjas operaénekest alakított.