AZ EZRED LÁNYA

Első felvonás

A tiroli hegyekben egy falu lakói fegyvert készülnek fogni a bevonuló francia hadsereg ellen. Theresa Berkenfield márkiné udvarmestere, Hortensio kíséretében épp erre menekül biztonságot jelentő vidéki birtoka felé. A falu egyik lakója jó hírrel érkezik: riadalomra semmi ok, a 21. tüzérezred a győztes csata után tábort bont, és odébbáll a hegyekből. Az ezred őrmestere, Sulpice Pingot terepszemlét tart, amikor csatlakozik hozzá Marie, az ezred „lánya”, akit évekkel ezelőtt egy ütközet után találtak a közelben, és kollektív gyámság alá vettek, majd felneveltek és mindeneslánnyá neveztek ki. Sulpice kérdéseire Marie bevallja, hogy megismerkedett egy tiroli fiúval, aki megmentette az életét, de az őrmester határozottan megtiltja neki, hogy egy civillel találkozgasson. Az ezred tagjai fogollyal érkeznek: Tonio az, a tiroli parasztfiú, aki Marie-t kereste a táborban. Sulpice és az ezred a francia hadsereg dicsőítésébe kezd, és kényszeríti Toniót, hogy igyon velük Franciaországra. Marie kimentené a fiút a helyzetből, de Sulpice sorakozót vezényel, Toniót pedig elkergetik a katonák. Marie egyedül marad, Tonio visszaszökik hozzá, és kölcsönösen örök szerelmet fogadnak egymásnak. Sulpice meglepi őket, és Marie kénytelen elmondani szerelmének, hogy ígérete szerint csak a 21. ezredből választhat férjet magának. Toniót megint elzavarják, Marie pedig dühében megfenyegeti Sulpice-t, hogy dezertál a seregből.

Megjelenik a márkiné és Hortensio, és arra kérik az őrmestert, hogy biztosítson katonai kíséretet számukra. Egy véletlen elszólásból Sulpice rájön, hogy a márkiné annak a levélnek a címzettje, amelyet évekkel ezelőtt a kisgyerek Marie mellett találtak. A márkiné elmondása szerint Robert nevű bátyjának a lánya tűnt el, ő lehet Marie, a Berkenfieldek vagyonának egyetlen örököse. Sulpice bemutatja Marie-t újdonsült nagynénjének, aki bár kissé bárdolatlannak találja a lányt, bejelenti, hogy most azonnal magával viszi a kastélyába. Marie ellenkezne, de Sulpice támogatja az ötletet, mert ezt látja az egyetlen lehetőségnek arra, hogy Marie megszabaduljon a hadseregből. Újra megjelennek az ezred katonái, köztük Tonio, aki közben beállt a seregbe, hogy feleségül kérhesse a mindeneslányt. Marie azonban könnyes búcsút vesz bajtársaitól, és távozik a márkiné és Hortensio oldalán.


Második felvonás

A Berkenfieldek kastélyában a márkiné házasságot tervez Marie és Crackentorp hercegné unokaöccse között. A jövendőbeli házastársak még sosem találkoztak, de ez nem zavarja a márkiné és a hercegné birtok- és vagyonegyesítésről szövögetett elképzeléseit. Sulpice szintén a Berkenfield-kastélyban lábadozik egy sérülésből, a márkiné megpróbálja rávenni, hogy segédkezzen a tervben. A márkiné igyekszik titokban tartani Marie neveltetését, és tökéletes hölgyet faragni belőle – több-kevesebb sikerrel. Énekelni is tanítja, de Sulpice sugalmazására a romantikus dal mindig az ezred indulójának refrénjébe csap át. A márkiné dühösen távozik, intézkednie kell, közeleg a házassági szerződés aláírásának időpontja. Sulpice megpróbálja meggyőzni a lányt, hogy nem járna rosszul a házassággal, Marie pedig rászánja magát, hogy ha már Tonióé nem lehet, akkor aláírja a szerződést. Ekkor meghallja az ezred indulóját: a 21. tüzérezred megérkezett a kastélyba, hogy elvigye magával a lányt. Marie egy újonnan kinevezett őrmesternél érdeklődik szerelme után, és alig akar hinni a szemének: az új őrmester nem más, mint Tonio. Sulpice-szel hármasban boldogan idézik fel a háborús emlékeket, majd Marie és Tonio arra kérik Sulpice-t, hogy járjon közben a márkinénál az érdekükben. A márkiné azonban hajthatatlan, kíméletlenül félresöpri Tonio romantikus lánykérését. Tonio ekkor felfedi, hogy együtt ápolták egy katonával, aki Marie apjának, Robertnek volt a szárnysegédje, és tőle megtudta, hogy a néhai tábornok nem a márkiné bátyja, hanem a szerelme volt, Marie tehát nem a márkiné unokahúga, hanem a törvénytelen lánya. Hortensio bejelenti a vendégek érkezését, az ügyvéd már előkészítette a házassági szerződést, csak alá kell írni. Az összezavarodott Marie végül enged a márkiné „anyai” nyomásának, de a 21. ezred katonái Tonio vezetésével berontanak, hogy megmentsék „lányukat”. A nemes vendégek elborzadnak, amikor megtudják, hogy Marie mindeneslány volt a seregben, de ő kiáll „apái” mellett, elmeséli a neveltetését, és elmondja, hogy örökre hálás lesz a katonáknak. A márkiné meghatódik, rájön, hogy nem áldozhatja fel lánya boldogságát, és engedélyt ad, hogy hozzámenjen Tonióhoz. A katonák és a vendégek közösen éltetik a szerelmet és Franciaországot.